Utolsó utáni esély? Adjak vagy ne?

Röviden a helyzet, hogy anyósomékra neheztelek még a korábbi sértő dolgaik miatt. Sokat bántottak, s úgy érzem nem szeretnek (elég nyilvánvaló a viselkedésükből, már az első perctől fogva). Nagyjából túl léptem a dolgokon, de a büszkeségem azt sugallja, hogy azok után úgy viselkedjek velük ahogy ők velem. Viszont a férjemet nagyon bántja az egész. Tudja, érzi hogy igazam van amiért neheztelek, mert nem mondja, hogy biztos nem úgy van! De közben bántja is. Ezért úgy gondoltam teszek egy két kedves gesztust a családja felé, hogy lássa én tényleg szeretném ha jó családi viszony lenne azok ellenére (holott belül folyamatosan azt érzem megint ráfaragok és nem szabad megalázkodni megint). Mindig egy olyan családba szerettem volna "bekerülni", ahol szeretnek, ahol számíthatunk egymásra! De ez nem így történt. Igazából úgy érzem - de a férjem is -, hogy anyósomék sem foglalkoznak úgy velünk, mintha nem is a családjukhoz tartoznánk. Ezen mondjuk én nem tudok változtatni, neki kellene erről az anyjával beszélni, hogy miért van ez.

A kérdésem: mennyire érdemes nekem feléjük nyitni? Tegyek egy-két utolsó utáni kísérletet a férjem kedvéért? Ti mit tennétek? Rengeteget bántottak (szándékosan is) és sosem kértek bocsánatot, pedig már az is pozitív lett volna tőlük.

Sajnos az igazság, hogy nagyon vágyok a családi közelségre és nincs. Anyósékkal olyan semmilyen vagy nem túl jó a viszonyunk (ők 10 percre laknak, de nem jönnek felénk), az én családom messzebb lakik a másik megyébe (hát sajnos ők sem törik magukat annyira, hogy meglátogassanak minket. Ezt a sérelmünket már jeleztem nekik is).