Hogyan köszöntél mikor legelőször találkoztál a párod szüleivel?

"Igen, az a baj, hogy azok is nagyrészt neveletlenek, akik az én korosztályomat nevelték. Így" Attól hogy te görcsösen ragaszkodsz egy harminc-negyven évvel elváráshoz, nem lesz neveletlen az akit ugyanez irritál. A jó napot egy teljesen semleges dolog, a csólom elvárásának célja a távolságtartás, éreztetni a másikkal hogy alacsonyabb rend.

Anyám korosztálya sem ragaszkodik hozzá, pár alakot kivéve akinek vén-mentalitása van, és lenézi a fiatalabbakat. Apósom azt szokta mondani, tegezve is meg lehet adnia tiszteletet, meg magázva is szarba lehet nézni a másikat. Igaza van az öregnek.

Na, látod, 13-as, megint a megalázásra hegyezed ki a dolgot. Pedig leírtam világosan, hogy NEM megalázó. Nem olvastad el?

Attól, hogy te annak érzed, még a valóságban nem lesz az.

Csókolommal, mert 21 voltam, de lélekben nagyon kislány. Most 34 vagyok.

Egyébként én is úgy ismerem a közvélekedést, hogy csókolommal gyerekek köszönnek, és csókolommal öregeknek köszönnek. Ezért aki már közelebb van a felnőttkorhoz, és csókolomozik, arra gyakran rászólnak, hogy ne köszönjön úgy mint egy óvodás, és inkább jónapotozzon. Már a tanárok is előfordult, hogy rászóltak a fiatalokra a középiskolában, hogy ne csókolomozzanak, hanem tanuljanak meg rendesen köszönni, napszaknak megfelelően. Akit negyvenes-ötvenesként lecsókolomoznak, az gyakran sértve érzi magát, merthogy ő még nem vénasszony, vénember. És egyébként is: ne "csókolgassák".

Egyszer, 20 éves korom körül, egy idegen, bő 50-es férfitól tetszikelve kérdeztem valamit, és kinevetett érte.

Ha hozzám jönne a gyerekem valakije, és jó napottal köszönne, eszembe se jutna, hogy emiatt ne legyen szimpatikus. A csókolom miatt talán kissé gyermetegnek gondolnám. De igazából pont letojom, hogy hogy köszön. Köszönt és kész, jól van az, tök mindegy.

#5 Jó nagy marhaságot sikerült ideírnod! Csókolommal kicsi gyerekek köszönnek, felnőttek max. nagyon időseknek, nagy korkülönbséggel. Pl. huszonévesen én a 90 éves dédinek köszöntem így, senki másnak.

Mellesleg az iskolában is ezt tanítjuk, ha engem a gimiben lecsókolomoz egy frissen bekerült kilencedikes, annak elmagyarázom, hogy rendesen köszönni a napszaknak megfelelően kell.

Csókolom.

35 évvel ezelőtt.