Csajok, jól kijöttök az apósotokkal?

Mindenhol az anyós-meny ellentétet hallani, apósról viszont szó sem esik.

Velem pont ez a helyzet. Anyósommal nagyon jóban vagyunk, egy rossz szavunk nincs egymásra. Apósom viszont kiállhatatlan egy ember, már kezdve onnan, hogy mindent a fiával csináltat, így van, hogy napi szinten benne van az életünkben. Egyébként is egy fellengzős, nagyon karakteres ember, akinél csak az a forgatókönyv lehetséges, amit ő kitalál. Persze nincs kimondva, hogy nem kedveljük egymást, a kötelező köröket lefutjuk, minimalizáljuk. Egy percig nem csodálkozom, hogy ők ketten elváltak, mert abszolút nem illettek össze. Én már csak attól félek, hogy ahogyan idősödik a párom, úgy apuci karakterét még átveszi (bár már 32 éves). Mik a tapasztalatok?