Anyósom nem helyesli egy döntésünket a férjemmel, emiatt folyton kioktat minket. Ti mit tennétek? Hogyan lehetne leállítani?

A férjednek kell ezt megtennie, nem neked.

Közölni kell vele, hogy felnőtt emberek vagytok saját döntésekkel, akár saját rossz döntésekkel, de ezek a hibák a tieitek.

Tanácsot elfogadtok, kikoktatást, kritizálást nem.

Eldöntheti, hogy ezentúl tudni szerete az életetek változásairól, vagy nem, mert ha így folytatja semmibe nem avatjátok be.

Extrém példát mondok:

A munkanélküli barátnőm a munkanélküli pasijával és 2 gyerekkel odaköltözött az anyósáékhoz. 2 szobás lakásban voltak hatan.

A barátnőm terhes lett és meg akarták tartani. Anyós közölte, hogy ez igencsak gázos ötlet, mire a barátnőm kifakadt, hogy az anyósnak ehhez semmi köze.

Azóta az anyós nevel 3 gyereket, mert a szülők közmunkán vannak.

1. A férjeddel közös döntésröl nem kell tudnia az anyósnak.

2. Ha mégis megtudja (valamelyikötök mégis beavatta), akkorelmondhatja EGYSZER a féleményét, utána viszont megmondhatjátok neki, hogy a DÖNTÉS csak rátok tartozik.

3. Ha nem képes felfogni, hogy semmi köze a magánügyeitekhez, akkor nem kell vele szóbaállni, beengedni a lakásodotokba, illetve felvenni a telefont.

Úgy, hogy először megmondod neki a véleményedet - mert a kioktatás neked is szól, a te személyednek -, és megkéred, hogy ezt a magatartást fejezze be.

Ha nem hagyja abba, akkor a részedről (mindig csak a magad nevében beszélj, a te viszonyod az anyós-menyé, a férjed dolga az anyjával való viszony rendezése, ne mosd össze a kettőt)zárolj vele minden kapcsolatot. Először egy időre, ha nem tér észhez, akkor végleg.

Mindig beszélj meg mindent a férjeddel, mert akkor anyóspajtás nem tud közétek éket verni.

Egyik füleden be, a másikon ki!

Legközelebb pedig ne avassátok be őt a dolgaitokba!