Nektek erről mi a véleményetek? Van benne igazság? Mik a tapasztalatok?

"Élősködő szülők, avagy irányítás bölcsőtől a

sírig.

Hálátlan gyermekek: házasság, munka, döntések

Az irányító szülők gyermekeinek az a „bűne”,

hogy függetlenné válnak. Válaszul a szüleik

kétségbeesnek, és azzal a taktikával vágnak

vissza, amelyhez a legjobban értenek: a szeretet

megvonásával és katasztrófa kilátásba

helyezésével.

A legtöbb irányító szülő hihetetlenül önző.

Fenyegetve érzik magukat a gyermekük

boldogságától, ahelyett, hogy szülői képességeik

eredményét látnák benne. Szerintük nem a

munkalehetőségek miatt költözik el gyermekük,

hanem hogy megbüntesse őket. Nem

szerelemből nősül vagy megy férjhez, hanem

hogy őket megbántsa. Ezek a szülők minduntalan

arra kényszerítik gyermeküket, hogy válasszon:

ők vagy a feleségük, férjük. És minden esetben

végletes, kompromisszum nélküli döntést vártak.

A gyerek házassága különösen fenyegető tud

lenni az irányító szülők számára. A házastársat

úgy tekintik, mint riválist, aki a gyerekük

szeretetéért verseng. Ez borzalmas csatákat

eredményez a szülők és a házastárs között, a

felnőtt gyerek pedig a megosztott lojalitás miatt

két tűz közé kerül.

Vannak szülők, akik az új kapcsolatot kritikával,

szarkazmussal vagy a kudarc előrevetítésével

támadják. Mások, nem hajlandók elfogadni az új

partnert, vagy akár tudomást sem vesznek

létezéséről. Megint mások egyenesen üldözik az

új társat. Nem ritka, hogy az ilyen taktikák olyan

zűrzavart okoznak, hogy az aláássa a

házasságot."