Legtöbb ember miért nem egyezik az anyósával?

Komolyan kérdezed?

Kábé tízezer ilyen témájú kérdésre adott választ olvasgathatsz itt, különböző szintű megnyilvánulásokkal.

Egyébként ki kell ábrándítsalak, a legtöbb ember egyezik az anyósával, de erről nem szoktak ide kérdést kiírni.

Hogy a legtöbb anyós miért nem tudja felfogni, hogy a gyereke és a párja már egy másik család? Jó kérdés.

Én sohasem szólok bele a gyerekeim párkapcsolati ügyeibe, ha kérdeznek elmondom, mit hogyan látok, de ennél többre nem tartom magam felhatalmazva.

#2: "Mert Nők. "

Drága, anyósa a férfiaknak is van.

A legtöbb esetben nincs velük probléma. Nyilván csak akkor írnak ki kérdést, ha van.

Hát ezzel a kérdéssel sem fogsz itt a Gyakorin lavinát elindítani az tuti.

Mindenki unja, lerágott csont!

Aki anyós azért, aki meny azért, aki se nem meny, se nem anyós az azért.

Minden veszekedéshez 2 kell. Egyedül nem lehet konfliktálni. A legtöbb anyós az elcseszett életéből fakadó szeretet(energia)hiányt és az életen átívelő önértékelési zavarait vetíti ki a gyereke partnerére.

A fiatalokban meg, nagyjából hasonló gyökerekre visszavezethetően, de erős a megfelelési kényszer. Így aztán mehet a játszma.

Én anno pl nem vettem magamra az anyósom hülyeségeit, nekem nem is volt vele bajom, lehetett volna, mert hozta az összes "elvárható" :) sztereotíp anyósviccalapot is adni tudó marhaságait, csak én nem vettem magamra.

Sőt az én apám és a párom huzakodásaiból is igyekeztem kimaradni, nem részt venni olyasmiben, amiért nem vagyok felelős. De sajna sokan elkezdik ilyenkor a békítő szerepet játszani, sok ifjonc a párjánál sok szülő a gyerekénél pedig elkezd rájátszani arra, hogy hadd "őrlődjön a hülyéje". Na ott én simán elgondolkodnék azon, hogy mindegyikkel megszakítsam a kapcsolatot. Feltétel nélküli szeretetbe nem fér bele, hogy valakit csesztessenek a párja/szülője miatt.

8/8!

Köszönöm, nagyon jó választ adtál! Én elmentem odáig, hogy szüleimmel minimálisra csökkentettem a találkozást, hogy ne legyen alkalmuk a férjemre az "én megmondtam, előre tudtam, pedig mindent megtettünk értetek"... stb. kezdetű, de véget nem érő vitára alkalmat adó monológot előadniuk. Így is lehet, bár kicsit fájdalmas... Pedig a szüleim!!! Igaz a férjemnek anyós és após.

Fogas kérdés!

Nekem 2 anyósom volt, az elsővel nagyon szerettük egymást, pedig visszagondolva, rengeteg hibát követtem el, sok mindent ma már másképp csinálnék, mégis szeretett.

A másodikat utáltam és ő is engem, pedig már nem hibáztam, legalábbis feléje nem.

Akkor most mit is válaszolhatnék?

Ez sajnos emberfüggő és szerencse kérdése is.