Miért van az hogy a legtöbb anyós rosszba van a menyével?

Én hülyeségnek tartom a pszichológiai blablát fiús anya - lányos anya témában.

Viszont az tény, hogy sok nőben megvan a körülötte lévő férfiak figyelme iránti igény, és nyilván nehezen viselik hogy ezen osztozni kell. Ehhez nem kell pszichológiát tanulni csak józan paraszti ésszel gondolkodni.

Nálunk az a szitu, hogy emberileg nem utáljuk egymást, de anyósomat szemmel láthatóan zavarja ha pl. finomat főzök és a férje meg a fia megdícsérik. Ő nem dícséri meg, de ad "tanácsot" hogy ő azért ebből-abból tenne bele még. Ezen dolgai miatt én bizony fújok rá ezért bizony amikor náluk vagyunk enni, én már nem eszem csak két falatot pl. levesből, hozni már nem is vagyok hajlandó. Ez az én válaszom a viselkedésere. Mert én meg sajnos harcos típus vagyok, nem a behódolós. És sok anyós-meny kapcsolat ilyen! Nem lenne emberileg rosz viszony, de versengést kezd az egyik, a másik meg nem biztos hogy birka.

Mert egy érzelmi zsaroló mártír, akiben nem fedeztem fel őszinte szeretetet senki iránt. Retteg attól, hogy megálljon a saját lábán, mindig valakire támaszkodik pénzügyileg is. Férjemnek ilyeneket magyarázott, hogy éhen halna nélküle stb. Meg neki ne mondja, ha ő megbántja, neki ne mondjon semmit mert ő azt nem birja elviselni! Mi van???

Az anyósomnak nem lehetek hálás a férjemért, hogy megszülte, mert magának szülte és véletlenül sem akarta, hogy "elvegyem", az "enyém" legyen. Ezt hamar orrom alá dörgölte egy mártír sírós előadással nekem. Ennek ellenére is jóban akartam lenni vele, de folyton éreztette, hogy nem vagyok én családtag. Aztán ki is mondta esküvő előtt (kb. 6 év ismeretség után), hogy most már családtag leszel. Kösz má! De most sem vagyok az, mert úgy ahogy vagyok szar vagyok neki. Szemembe kedves, aztán hallom vissza, hogy engem hibáztat teljesen normális dolgokért, meg mindenben kb ha hibás kell, engem talál meg! Mondhatná azt is kb., hogy tönkre tettem a nagyon boldog életet... Az idillt amit a külvilágnak mutat. Mert nem tudhatják meg, hogy ő is csak ember....

Most ilyennel hogy legyek jóba???

Irigylem azokat, akikkel kedves és őszintén az anyós! Akiket befogadtak családtagként!

Nagyon irigylem őket.

Én pl azért nem csípem anyósomat, mert hiába van 2 gyereke, a fia sose számít neki igazán. Fiának mindenből mindig a legrosszabb minőségű kellett, ő ne menjen orvoshoz a szívével, de amikor anyós ujja begyulladt a sok számítógépezéstől (irodai munkás + otthon is egész délután internetezik) ő egyből rohant. Sajnos a páromba ezek a dolgok nagyon beleivódtak, nehéz volt rászokatni, hogy nem kell mindig a leggagyibbat vegye mindenből. Egy 1500 forintos pólót is drágának tartott, mert anyós szerint az. ( Magának bezzeg 3x annyiért vett, meg persze a kislányának is). Teszem hozzá, párom saját fizetésből vette ezeket. Csak gyűjteni kellett a pénzt, hogy teljen utazásra , stb. Ezen akarta megspórolni, aztán befizettetni magát nyaralni.

Szerencsére már nem élnek együtt, így nincs beleszólása a dolgokba. De emiatt, hogy a fia igazán sosem számított neki, haragszom rá. Látszólag egyébkémt jóban vagyunk, jófej, nincs vele úgy probléma, csak ezek a sunyi dolgok bosszantanak.