Olyan lelkiismeret furdalásom van a szüleim felé, mit csináljak?

Nem tudhatom főiskolán hogy van,hiszen egyetemre járok,de ott a diplomának nem feltétele a nyelvvizsga?

Ha még nincs,akkor sürgősen csináld meg! Később meg majd visszaadod a szüleidnek a pénzt.

Egy gyárban mindig van felvétel. Oda lehet menni keccsölni. :D

De hogy a f.szba végeztél te a suliban, ha még nyelvvizsgád sincs?? Diplomát nem adnak enélkül! Nagyon fos a felsőoktatás, hogy csak egy középfokút kérnek. Ha már felsőoktatás akkor felsőfokú nyelvvizsgának kellene lennie a követelménynek!

Lelkiismeret furdalás a szüleid felé? Mit csinálj? Nem akarsz élősködni?? Pedig ilyen hozzáállással épp azt teszed . "Sokat költöttek rád idáig?" Úgy érzed talán, hogy hiába?

Nem hinném , hiszen akkor most nem miért problémáznál azon, hogy olyasmire is szeretnének "áldozni" , amitől Te (!!!) nem csak "élősködőként" , "felesleges kenyérpusztítóként" , de hasznos emberként élhetnéd meg a dolgos mindennapjaidat. Helyrezökkenne az önbecsülésed , a magad urává , ennek útján az Ő segítőjükké, támaszukká válhatsz!

Akkor kezded a nyelvtanulást...ha már a nyelvtanulással megszerezhető munkahelyről kapott pénzből fizetheted ki a nyelvtanulás költségeit??? Akkor Te zsigerből olyan tudás birtokában vagy , ami idegen nyelvek ismerete nélkül is milliomossá tehet! Vagy??? Vagy csak arról van szó ,hogy azzal akarod utolérni magad, hogy magad elől elfutsz?

Próbálj "fordítva" működni, életidegen marad különben a gondolkodásmeneted ! Így a 22-es csapdájába kerülsz az élet MINDEN területén. Hallgass Édesanyádra, mert az tényleg "gáz" , ha erőt nem veszel magadon! Minden ilyen "válságod" idején lássad az "ellenoldal" kimondott , vagy kimondatlan , a boldogulásodat, önállósodásodat segíteni szándékozó felajánlások célját , indokait ! Szüleidtől--főleg , ha ilyen a hozzáállásuk!-- nem veheted el a jó érzést , azt az örömet , hogy módjukban áll megtenni, amit olyan sokan csak szeretnének : anyagilag is támogatni az arra érdemesnek tartott utódot , megóvni , nehogy pld. uzsora-vagy bankhitelekbe kelljen bonyolódnia . Amennyiben Te is úgy ítéled meg , hogy nem az utolsó falatot veszed el az asztalukról , tehát képes lehetsz bármi úton "kiegyenlíteni" majd a számlát (nem feltétlenül anyagiakra gondolok) , amit feléjük való adósságként élsz meg , úgy mielőbb fogadd el azt a segítséget ! Előrébb vihet afelé, hogy a "törlesztés" megbízhatóbban , gyorsabban és a kellő időben érjen el Hozzájuk Tőled. Márpedig , ha csak egy "kiadós" nyelvvizsga a feltétele annak, hogy egy jól fizető , biztos állásod lehessen , akkor gondolkozz el , van-e jogod Őket ennyire önző módon megrövidíteni! Engedd ,hogy ne csak RÁD , ÉRTED is büszkék lehessenek ! Önmagukra is. Értékeld , hogy van még olyan szellemileg is tehetős Szülő , aki nélkülözhető javait nem csak a koporsószögre kuporgatja, hanem jókor , jó időben értelmes ÉLETCÉLok támogatása útján kíván mind értékesebb örökséget hagyni ! Időtállóbbat ,mint a saját koporsószöge . Ahányszor elővesz a "hiábavalóság , a semmirekellő élősködés" érzése és támadod az "ellen"-fél érveit , ugyanakkor mérlegeld az ő "érdekeit" és érdekeit is! Az önzést és az egészséges önzést megkülönböztetni és fel nem ismerni óriási hiba. Lehetőséged adódik, és mégsem teszel magadért ? Önző vétek! Ha tovább húzod a talpraállásodig azt az időt , ami a Szüleid életéből is telik , az ilyen esetben jóvátehetetlen. Feltételezem , ezidőtájt már helyén az ítélőképességed (alias : "józan paraszti"), hogy a JÖVŐben se legyen okod magadra haraggal gondolni .Vedd észre , hogy jókor vagy... jó helyen!... Így érheted el, hogy később, ha esetleg nem csak a munkahelyen kamatoztatod Szüleid befektetését , a nyelvvizsgára "kidobott" összeget , ne kelljen bűntudatot érezned , amiért egy , vagy több választott nyelven , akár anyanyelvi szinten is tudod : "köszönöm szépen!":-)

Üdv Mindenkinek!

Próbáltam az előbbiekben vázolni :

Úgy, hogy neked is szigorú elvárásaid vannak magad felé és kövekezetes maradsz. Képezed , komolyan veszed és megbecsülöd---önmagadat . Optimális esetben lesz jólfizető munkahelyed , létbiztonságod. Saját családod, mindemellett kismillió gondod és kiadásod, de mégis! ha Szüleid konyhaasztalára vagy a számlájukra kell leperkálnod az utolsó piculáig a felvett "kölcsönt", kamatos kamattal, akkor ahhoz is több lehetőséged adódik . Szerintem ez nem így lesz . Jós nem vagyok , de hiszem, hogy jó eséllyel nálatokfelé is a nagybötűs Élet igazítja majd az illeszkedési pontokat. Épp , mint születésed óta történik. Ha még mindig görcsölsz , éjjel-nappal azon agyalsz , mit hoz a holnap , holott a "mát" kéne figyelemmel kísérned , akkor viszont bocsásd meg magadnak ,

ha nem Te leszel az első és egyetlen, akinek az adott pillanatban ugrik csak be , mi a helyes és azt hogyan tegye ! Már Petőfi Sándornak így ment füstbe több órai töprengése...

Az pedig--nagy részben--rajtad múlik , mindig felismered-e , mire van szükségük , AKKOR ÉS OTT ki , vagy mi jelent gondoskodást , támaszt Nekik. Erre itt a "gyik"-on hiteles választ ne várj! Afelől se most rágd magad, hogyan törlesztesz később! Lazíts! ha komolyan gondolod magadat , akkor tudni majd , hogyan tegyél jót s jól ,amint arra lesz szükség.!

(Ha szerinted mégsem , akkor fogadd el , hogy néked is üzenet Kazinczy Ferenc pár sora::

"Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted,

Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot." )

Üdv , mindenkinek!