Húgom 2, én 7 éves voltam mikor édesanyánk meghalt. Azóta mind a mai napig én vagyok kiokítva. Miért?

Nem vagy hibás. Egy gyerek nem nevelhet fel egy másik gyereket. Még te is nagyon kicsi voltál.

Sajnos az emberek pletykásak és sokszor rosszindulatúak.

Nem tudsz ellene tenni. Próbálj meg nem törődni velük.

A férjem más községben dolgozott, mint ahol lakunk, hajnalban ment, este jött. Amikor óvodások voltak a gyerekeim, halottuk vissza, hogy már el is váltunk. A pletykák szerint már vagy 10-15-ször elváltunk. Ehhez képest már 25 éves házasok múltunk. Eleinte zavart, ha magyarázni próbáltam, csak újabb pletykák születtek belőle. Mostmár lesz@rom. Mondjon mindenki amit akar. Az pletykál mindig a legjobban, akinek lenne mit söpörnie a saját háza táján. A férje iszik, játék gépezik; a másiknak nőzik; a harmadik nő alkoholista; a negyediknek a lánya csak a pénzért ment férjhez, már elváltak, mert verte a férje. Mindenkiről kiderül előbb utóbb valami "szép" dolog. Ilyen emberek miatt akarod halálra idegesíteni magad? Nézd meg azok milyenek, akik mindennek elmondanak téged.

Ha meg a rokonok piszkálnak, mondd meg nekik, hogy nem egy gyerek feladata felnevelni egy másik gyereket, hanem a felnőtteké. Ha akkor nem tettek semmit, most tartsák a szájukat. Vannak emberek akikkel csak úgy boldogulsz, ha kioktatod őket, szép szóval, hallgatással semmire sem mégy velük.

fiatal, életerős felnőtt vagy! kelendő vagy a munkáltatóknak

mit mondjon az, aki már 40 éves, azt sehol sem alkalmazzák!

Az előző levelet azzal egészíteném ki, hogy nagyon szerettem az édesanyámat, de amikor 20 éves koromban megcsiptem egy külföldi ösztöndíjt, az volt a fő szempont, hogy ne legyek a továbbiakban anyagilag a terhére, mert ekkor már kis jövedelmű nyugdíjas volt.

NEKED IS AZT TANÁCSOLOM SZAKÍTSD KI MAGAD A KILÁTÁSTALAN HELYZETEDBŐL,IGYEKEZZ SAJÁT CSALÁDOT ALAPÍTANI, ÉS/VAGY KOMOLY HIVATÁSNAK SZENTELNI AZ ÉLETEDET. A felnőtt rokonaid mentalitásának változásában ne reménykedj, a felnőttek ritkán változnak ha már kialakult a habitusuk.

7 évesen nem neked kellett volna a húgodat nevelned, hanem a rokonaidnak, akik most téged hibáztatnak.

Megoldás tényleg csak az az 1 létezik, hogy elhúzol tőlük jó messzire.

Igen, nem könnyű egy közösségnek ellent mondani és kiszakadni onnan, de ha most nem teszed meg, akkor később még rosszabb lesz.

Fogd magad és menj. A siránkozás nem segít... én is azt mondom, hogy nem panaszkodni kell, hanem tenni az ellen, ami rossz. Mert csak és kizárólag a cselekvés segít!

Amúgy meg igaz a mondás: segíts magadon, Isten is megsegít.

Senkinek sem könnyű elindulni, pedig csak az első lépések a nehezek. Miután az ember már talpra állt, talpon is marad.