Ha családon belül nincs egyetértés, mit csinálsz, hogy ne rajtuk vezesd le a dühödet?

Alapjáraton nem szokott érdekelni, hogy a környezetem mit gondol rólam, a hobbijaimról, vagy hogy mit viselek, stb. Mert úgy vagyok vele, hogy amíg nem szólnak, nem az én bajom. Na de a családom... Komolyan, néha nem tudom, hogy a saját fejemet verjem a falba, vagy az övékét (nyilván képletesen értem). De sokszor olyan hülyeségeket mondanak, és próbálnak meggyőzni az "igazukról", hogy az szörnyű. Pl. a mai: miért veszek 340 ezerért kiskutyát, amikor a szomszédba ugyanolyanok (!) születtek, és 10 ezer forintért elvihetőek. Elkezdtem mondani, hogy miért is veszélyes is helyről állatot venni, mire hülyének lettem nézve és lezártak azzal, hogy az akkoris ugyanolyan.

Vagy nagynéném most a 6 és 8 éves gyerekét akarja busszal végigrángatni Európán Görögországig, mondván, hogy úgy mennyi országban fognak járni és csak 70 ezer/fő. De mondom mit láttok ti a buszban ülve, autópályán utazva 1-1 országból? Meg biztos csodás lesz Szerbián és Macedónián keresztül menni a 40 fokban, két kisgyerekkel, akik egy filmet nem bírnak végigülni. És állítja, hogy ez mennyire megéri, mert így egy ország árán eljutnak többe... És minél több érvet hozok fel, annál hangosabban mondja a sajátját.

Komolyan, fél óra után annyira ideges tudok lenni, hogy azt le nem lehet írni. Gyerekkoromban a kajával csinálták ezt, hogyha mondtam, hogy nem ízlék/nem szeretem, az volt a válasz, hogy "jajj dehogynem". De most már 24 éves vagyok, a fél életemet utazással töltöm, a második diplomámat csinálom. Elég tájékozottnak mondanám magam, és ez nem felvágás. Mégis én vagyok sokszor hülyének nézve, meg leszólva, hogy mit képzelek én.