Érvek gyerekvállalás ellen?

Te a pár egyik tagja vagy, hogy érintettnek érzed magad? Nem? Akkor semmi beleszólásod nincs. Még akkor sem, ha a férfi vagy a nő a gyereked, mert ez már a saját életük, kizárólag ők dönthetnek egy ilyen kérdésben. Ha babázni szeretnél, menj el dajkának vagy bébiszitternek, nyugdíjasokat is várnak, ha jó kondiban vannak.

Egyébként szerintem undorító, hogy idegen embereknek így kiteregeted egy pár magánéletét, és itt akarod köszörülni a nyelved másokkal együtt az életükön, a döntésükön.

"ha érintett lennél, akkor ezeket elfogadnád valid érvnek?"

Kinek-minek érvelnek? Egyik sem akar!! :D valid egy kérdés volt - ugorjunk

33 éves nő vagyok, és nem akarok gyereket. Nem igazán tudnám megmagyarázni, hogy miért nem, de minden egyes porcikám tiltakozik az ellen, hogy én anya legyek.

A környezetem egy időben nagyon firtatta, hogy miért nem, és az indokomat nem találták elégnek, úgyhogy én is elkezdtem mindenfélével megindokolni. Amikor rájöttem, hogy felesleges újabb indokokat keresni, hogy elfogadják, akkor már nem mentem bele ezekbe a beszélgetésekbe. Csak közöltem, hogy nem akarom. A kérdésre, hogy de miért nem, annyit mondtam, hogy csak. Ez egy olyan indok volt, amibe nem tudtak belemagyarázni semmit, úgyhogy annyiban maradt a téma.

Lehet az ismerőseid ezt még nem ismerték fel, ezért kerestek egy, a külvilág számára elfogadhatónak tűnő indokot. Holott simán lehet, hogy mint nálam is, nincs különösebb oka, egyszerűen csak nem vágynak rá.

Nekem azért nem lesz (még) gyerekem, mert nagyon túl tudom izgulni a dolgokat és idegessé, agresszívvá válok. Simán kinézem magamból, hogy megpofozzak egy idegen gyereket ha pl homokot szór az enyémre. Vagy bezárom a szobájába a saját gyerekemet mert négyest hozott matekból. Tudom, hogy ez nem normális viselkedés, ezért ezt elkerülendő, nem vállalok gyereket, amíg még nem tanulom elengedni a dolgokat. Egyszer ezt elmondtam egy társaságban, mire elkezdtek győzködni, hogy de vállaljak naa. Azóta nem mondom el én se az igazat, csak nem és kész.

Egyébként 40 év felett én se vállalnék semmiképp. Én vagyok most 26, a szüleim 50, és segítenek nekem lakást felújítani, stb. Ha nekem 65 éves koromban lenne 25 éves gyerekem, hát nem tudom tudnék e neki segíteni parkettázni, festeni, bútort cipelni, stb..

A múltkor felvettem hangrögzítőre a barátnőmnek a társasházunk hátsó közös udvarán minden nap lezajló kb fél órás fejhangon sikító versenyt.

Ma éppen most lett vége, most hazamenés ellen tiltakozó görcsös ordítás megy :D Én megindokoltam ezzel neki.

Amúgy senkinek semmi köze hozzá a páron kívül, ha meg belebeszélik és szxr anya lesz akkor meg az lesz a baj és jönnek azok a típusú kérdések, hogy miért ilyen a gyerekével, miért szülte meg ha nem bír vele stb stb.

Nekem van pénzem, van karrierem, és nem akarok gyereket. Nem magyarázkodok miatta senkinek, mivel az én dolgom.

Neked mi közöd ahhoz, hogy más miért akar, vagy nem akar gyereket? Segítek: a világon semmi. Ha neked a szülésnél nincs jobb ötleted, az a te bajod, ne másokat savazz miatta.

Én mint férfi egyáltalán nem akarok gyereket, eddigi kapcsolataim pont emiatt mentek tönkre, no nem azért mert akikkel eddig összejöttem akartak volna, hanem a sok be-be szólogató/győzködő értetlen marhák miatt.

És igen van pénzem biztos munkám, és nem is nézek ki rosszul (nem én mondtam).

De szimplán nem szeretem a gyerekeket.

Szerintem ha valaki igazán, szívből nem szeretne gyereket, akkor jobb is, ha nem vállal. Ha csak egy kötelező feladatként születik a gyerek, akkor azt érezni is fogja.

Az indok szerintem is mindegy.