Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Mi lesz ha a családomban...

Mi lesz ha a családomban mindenki elhalálozik és egyedül maradok?

Figyelt kérdés
Egyke vagyok a családban. Anyámmal meg nagyimmal élek. Nagyim már olyan 84 körül lehet, anyám meg 53. Most nézve a korukat nem vészes, de olyan 20 év múlva már igen idősek lesznek. Én vagyok a legfiatalabb itt. 23. Annyira félek, hogy egy nap majd meghalnak, azt teljesen egyedül maradok ebben a nagy lakásban. Pár éve már a nevemre is írták a házat, ha bármi történne velük. Ezt nem igazán értem miért tették. Én nem akarok elköltözni innen, mivel ők sem akarnak engem elküldeni, meg nagyon féltenek hiszen egy szem gyerekük vagyok. Meg van egy külön szobám is, klassz helyen. Mihez kezdjek ha egyedül leszek? Nem bírnám elviselni a hiányukat. Tudom, hogy ezen nem szabad agyalni de néha elképzelem milyen lesz mondjuk 30 év múlva. Szívesebben halnék meg előttük, hogy ne kelljen végig szenvednem ezt a folyamatot, de viszont meghalni sem akarok. Tudom, hogy nem kell még eltemetnem őket, de sajnos ahogy észbe kapok rohamosan fogy az idő. Nagyim se a régi már, sokat felejt, alig tud járni, össze vissza gondolkodik. Régebben tök normális volt. Más is érez ilyet? Mi erre a megoldás?

2020. szept. 20. 16:38
1 2 3 4 5
 41/44 anonim ***** válasza:
100%
A kérdező konkrétan attól fél, hogy ok ketten meghalnak.lehet hogy máshogy tette fel a kérdést, de az o hozzaszolasaibol ez jött le, h valojan nem a maganytol tart, hanem az o hianyuktol
2020. szept. 22. 19:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 42/44 anonim ***** válasza:
44%

#40: Az alap kérdést olvasd el, valamint abban, amit alatta írt a kérdező: "Annyira félek, hogy egy nap majd meghalnak, azt teljesen egyedül maradok ebben a nagy lakásban."

Nem értetted, amit írtam. NEM KELL, hogy bárki is betöltse az űrt, az természetes, ha ott marad. De ettől még nem feltétlenül lesz valaki MAGÁNYOS. Te magad is írod, hogy a magánytól nem kell félni. De hát a kérdező pont attól fél. Nem hiszem el, hogy ennyire nem érted, miket írtam/írtunk páran.

2020. szept. 22. 19:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 43/44 anonim ***** válasza:
0%

"Nos hogy tisztában legyetek. Dolgozom, fizetem a csekkeket, főzni tudok, itthoni feladataimat elintézem. Nem vagyok életképtelen, nem tudom miből szűrted le. Csak nagyon félek a magánytól és hogy mit hoz ajövő. Családi légkörben voltam mindig a 23 életévem alatt, de etz alatt eprsze megtanultam önállósodni is. Voltak lejtők az életemben, de mindig talptra álltam. Az meg hogy valakik itt hipp hopp túl tették magukat szerettk halálán, hát egészségkre. Nem mindenki egyforma, és nem mindenki tudja


feldolgozni egyszerűen. a normális válaszolóknak nagoyn köszönöm a kommenteket, próbálok a jelenben élni, de nehéz néha. Annyi sok szeretet adtak és ezt nehéz lesz elfelejteni egyszer ha eljön az ideje!" 16 évesen már főztem magamra,17 éves koromtól magamnak mosom a ruháim,22 éves korom óta egyedül vagyok egy külön háztartásban,testvérem sincs.Te igen is életképtelen vagy,egy érzelmileg még gyerek,nem egy 23 éves felnőtt.Ha holnap meghalnának sokra mennél azzal,hogy ennyi idősen végre megtanultál főzni.Aki ilyeneket írogat az még nem nőtt fel még,ha egy csekket be is tud fizetni,de bármi gondja van fut anyucihoz meg vele lakik.LOL

2020. szept. 23. 01:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 44/44 anonim ***** válasza:
100%
Én egyedül maradtam a hatalmas házban. Tesóm évek óta messze él, a szüleink elhunytak. Épp eladni készülök és új életet fogok kezdeni.
2020. nov. 11. 19:46
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!