Nem leszek rossz ezek után, ha nem akarom velük tovább folytatni a kapcsolatot? Semmibe vesznek évek óta.

Legfiatalabb vagyok köztük. Nehéz időszakom van egy ideje és őket ez nem zavarja. Pszichiáterhez kellett volna mennem, de szerintük egészséges vagyok és csak pénz kidobás lenne. Nagyon szükségem lett volna kezelésre, de támogatás nélkül és hajtási engedély nélkül nem mentem. Faluban élek. Itt nincs semmi szakember az én problémáimra. A szociális fóbiám is visszatartott.

Nem tudok senkiben megbízni, nincsenek barátok és lehet, hogy fura, de anyám sem törődik velem. Apum elhagyott. Nem tudom elhinni, hogy értékes lennék, pedig mindig igyekszek jól cselekedni, tisztelni, segíteni.

Anyum külföldön van sok-sok éve és én is odatartok, mert ahol jelenleg vagyok, itt nem lenne semmi jövőm. Sulit is abba hagytam, mert erős szociális fóbiám van, zaklattak egyesek, kiközösítettek, és utáltam a szakot is, a tanárok is bénának tartottak engem.

Amikor anyum részeg, akkor csúnyán beszél rólam, pedig már oda se megyek a videó híváshoz, mert hányingerem van tőle. Ő soha nem akar velem beszélni. Mintha nem léteznék. Tegnap mondta a mamámnak részeg fejjel, hogy nem is fog az albérletbe beengedni és nála vannak a kulcsok. Rengetegszer kaptam ilyen ellenszenves dolgokat tőle. Le is rib*zett, minden alkalmat megragad, hogy veszekedjen másokkal. Nyugtatókat kell néha szednem esténként, mert annyira kikészít ez a nő. Tényleg nem értem, miért érdemlem ezeket ki.

Nagybátyám az, aki hazugságokat szokott még mondani rólam, pedig csak ritkán eldepizem neki, hogy szomorú vagyok, erre hátba támad. Utálom ezt. Nagytatám tavaly meghalt. Maradt a mamám, konkrétan ő nevelt fel idáig. Őt már nem tudom bekategóriázni. Szerintem ő is kétszínű, ahogyan a kedve óhajtja és aszerint viselkedik másokkal. Volt olyan, hogy rosszabb pillanataimban ő szándékosan hergelt tovább fel. Amikor sírva ordítottam, akkor se érdekeltem. Voltak még problémák, nem ok nélkül "rinyáltam", ahogy sokan írják itt. Nem írok le minden egyes dolgot, mert fele GYIK-es el sem fogja olvasni, amit megértek.

Nem mozdulok ki sehova, velük pláné nem akarok társalogni. Jövő héten költözöm (igen, bele a vírus közepébe, de nem tudok tovább szenvedni, muszáj változtatnom). Nem is tudom hogyan fogok barátokat találni. Ilyen (számomra) kegyetlen családra pedig nincs szükségem.

Rövidre fogtam a leírást.