Normális az, hogy a szüleimtől a mai napig úgy kell elkéretőzni, ha el akarok menni itthonról? Mit tegyek, hogy ne így legyek? Ötletek?

Ha csak bejelenteni kell az idöponttal az nem elkéretszkedés.

mit szolnál ha este anyád elmenne és egy szó nélkül. aztán hajnalban valamikor haza tántorogna. örülnél neki? nem izgulnál hol van?

persze ha külön engedélyt kell érni az gáz.

én 29 évese vagyok külföldön élek de mikor haza látogatok és elmegyek otthonról akkor mondom, hogy csak moziba megyünk nem túl késön jövök. vagy szorakozni megyünk hajnalban jövök.

átugrol a barátnömhöz 1-2 óra múlva jövök.

Normalis, mivel 1 hazban eltek. Az En fiam 21 eves es ejfelig van a kimenoje, tehat addig illik hazajonnie.

Van amikor kimarad, viszont akkor szol es kozli, hogy elkesik. Szerintem nincs ebben semmi nem termeszetes dolog.

Elfogadom azt, hogy felnott, de a gyermekem es aggodom, amikor nem jon haza idoben.

Az engedely kerest azert furcsalom, de probald meg, hogy csak "bejelented", hogy elmentel, s majd ekkor jossz!

Tudod minden csaladban masok a szokasok!

08.10 pont, hogy azt írja, nem elég bejelenteni, hogy xy helyre megy és ekkor és ekkor jön.

Nem, nem normális. Nem fogta fel, hogy felnőtt önálló nő vagy, nem egy kamasz, akinek apa megmondja mi legyen. Kezdd el csak bejelenteni, hogy elmentél és kész, szoktasd hozzá, hogy nem csinálhat úgy veled, mint kamaszkorodban.

Húsz évesen az ember azt gondolja, ez túlzás!

Nálunk is az volt a szokás, hogy 1. megmondtam (na jó,lehet, hogy csak "nagyjából", hogy hova megyek, 2. és azt is, hogy mi az a legkésőbbi időpont amikorra otthon leszek) És igen, engem is várt ébren az Anyám!

Azután ha szülő lesz és végig megy a stációkon ( először jön haza éjjel a gyerek, először nem alszik otthon a gyerek! stb.) akkor jobban megérti miért volt ez így. És igen én is vártam ébren a gyerekemet.

nálunk ez természetes dolog,és nem veszem nagyon a szívemre. 17 éves vagyok és már külön élek 1,5 éve,de ha nagymamámhoz megyek(haza a szülővárosomba,270kmre) és este megyek valahova,mindig megmondom neki,hogy hova megyek, kb mikor jövök,hozzáteszem,hogy plusz minusz fél óra. ha jövök haza és megérkezem is az az első dolgom hogy szólok neki,hogy egyben vagyok,megérkeztem.van hogy rámszól,hogy azért nagyon soká ne legyek,találunk egy mindkettőnknek jó időpontot(ami kb. 9 körül van ha egyedül vagyok ott,10-11 ha párommal megyünk le mert akkor autó is van).

szerintem természetes,így szoktuk meg. de ugyanúgy szólunk anyóséknak bárkinek ha hoszabb útra megyünk,hogy egyben vagyunk még.