Gyerekkorodban előfordult már hogy elcsentél a szüleitől aprópénzeket?

Én igen.

A szüleim nagyon sokat beszélgettek arról, hogy mit, hogyan és miből kellene felújítani a házon. Ebből túl sokat ugyan nem értettem, de azt értettem, hogy pénz kell hozzá, ráadásul sok. Nem igazán értettem még akkor, hogy mi hogy megy (3-4 éves voltam), ezért elhatároztam, hogy segítek nekik összegyűjteni a pénzt. Azt tudtam, hogy anya pénztárcájában van pénz, ezért néha kivettem belőle pénzérméket. Az 1 Ft-os jó nagynak tűnt (40 éve volt), arra emlékszem, hogy ezt tartottam a legértékesebbnek. Utána, amikor már úgy éreztem, hogy rengeteg pénzt összegyűjtöttem, akkor egy szép házat ábrázoló rajzzal átadtam nekik. Nagyon örültek neki.

Anya később elmesélte, hogy nagyjából három napig gyűjtögettem, munkálkodtam így. Látták, hogy mit csinálok, de nem értették és kivárták, hogy mi lesz belőle. Végül a rengeteg pénz az 4 Ft volt. Erre már nem emlékeztem, de elmondták, hogy egy árajánlatos papírt tanulmányoztam, amin a végösszeg 4 számjegyből állt én pedig odaadtam nekik... Akkor még sajátos elképzelésem volt az összeadásról. 🤣

Utána persze a saját szintemen elmondták, hogy nem szabad megkérdezés nélkül kivenni stb., de azt tudom, hogy nem szídtak le miatta.

Rendszeresen, de mindig csak kevés aprót, ami nem érte el az ingerküszöböt.

A nővérem is be akart szállni a buliba és kapásból elvett egy ötezrest, na abból nagy balhé volt. Béna.

Szégyelli a fene. Nem volt zsebpénzem, hát maradt a sumákolás.

Ha nem akarsz sumák gyereket nevelni és meg akarod tanítani neki a pénz értékét, akkor adj neki zsebpénzt, ilyen egyszerű.

Nem adsz zsebpénzt, miközben az osztálytársai minden nap a büfébe mennek szendvicsért, ropiért és nyalókáért, ő meg kimarad mindenből?

Akkor ne csodálkozz, ha lopni fog a gyerek.