Túl reagálom vagy jogos a haragom, ha iszik az apám?
Kb. 1,5-2 hetente mindig előfordul, hogy kicsit többet iszik az apám a kelleténél. Nem jár kocsmákba, meg ital boltba, de készít saját bort és pálinkát is, így azokból mindig van otthon. Esetek többségében, akkor iszik, ha pl. süt-főz valamit, és hát amellé, munka közben "passzol" pár pohárka bor vagy 1-2 feles. Vagy pl. most, hogy készül a bor, "tesztelés" címszóval is van, hogy belekóstol az italba. Csakhogy abból az 1-2 pohárból/felesből sose 1-2 lesz. Nem azt mondom, hogy liter számra issza az alkoholt, vagy hogy kemény alkoholista lenne, de sajnos nem tudja hol a határ és mindig annyit iszik, hogy már meglátszik rajta eléggé.
Szerencsére nem tör-zúz, nem agresszív, nem esik össze és hány maga alá. Szimplán csak feltűnően jó kedve lesz. Illetve sajnos instabil, jobban mondva ügyetlen is lesz. Így azért elég sokszor megesett az is, hogy majdnem elesett, akár lépcsőn, akár házon belül és kárt okozott vagy a környezetben, vagy magában.
Egy egészséges, értelmes felnőtt férfiról beszélünk (60+) és ahelyett, hogy ennyit se inna és megtartaná az egészségét, ilyeneket csinál. És ilyenkor mindig nekem, de legfőképpen anyukámnak kell őt felügyelnie. Többször is volt már ebből veszekedés, hogy nem tudja hol a határ, hogy nincs tekintettel se ránk, se pedig a saját egészségére ezek szerint. Ilyenkor elmondása szerint másnap mindig szégyelli magát, de aznap nem foglalkozik vele.
Viták során sajnos elég ingerülté válok és csúnya dolgokat is szoktam ilyenkor sajnos a fejéhez vágni, hogy ha így folytatja, akkor elköltözök mert én ezt nem akarom nézni időről időre, vagy hogy ne várja, hogy unokát fog látni, vagy hogy mennyire gyenge személyiség, ha ennyire nem tudja tűrtőztetni magát. Később pedig mindig bűntudatom van, mert át fut a fejemen, hogy mi van ha azért iszik, mert azt gondolja, hogy ennyire rosszul van elkönyvelve a család szemében és akkor már mindegy, vagy valami.
Aztán ilyen alkalmak után mindig próbálok jófej maradni, de nem tudom, van hogy látom, hogy süt-főz, jó kedve van, jól elbeszélgetünk, én is tényleg azt hiszem, hogy minden okés, aztán kiderül, hogy ja ... megint ivott pár pohárral. És ilyenkor mindig csalódnom kell. Vagy ha már látom, hogy csak 1 sör iszik mert meccset néz, és tényleg csak egy sört iszik aznap, már akkor is felkapom a vizet és dühös leszek.
Valóban nem napi szinten megy ez és nincs AKKORA nagy veszéllyel a környezetére, mint egy részeges állat, de csak csinálja, hiába a milliónyi vitatkozásnak. Nem tud úgy sütni-főzni, hogy ne inna mellé és ha már iszik, akkor nem tud 1-2 pohárnál megállni. És tényleg olyan mintha nem érdekelné, mert idő után újra csinálja. Most is 26án ajándékoztunk volna karácsonykor, de ő akkor többet ivott a kelleténél és már estére olyan állapotban volt én meg kijelentettem, hogy így én nem vagyok hajlandó ajándékozni, ezért elnapoltuk a dolgot. Nagy vita volt belőle másnap. Aztán azt, hittem, hogy okés, kicsit ráncba szedte magát. Aztán most megint arra jöttem haza, hogy csinált vacsorát és hát igen, jó hangulatban volt megint. Szóval kb 2 hétig bírta.
Jogos a haragom, vagy túl reagálom? Engednem kéne és nem kéne, hogy dühös legyek, hogy mondjuk 2 hetente "kikapcsolódás" gyanánt igyon mondjuk 2-3 pohárral és jóóó, elég jó kedve legyen, de végülis nem annyira kezelhetetlen állapotba kerül? Vagy, az ivás az ivás, és ha már ennyi is zavaró a családnak, akár jogosan, akár nem jogosan, neki tiszteletbe kéne tartania a kérésünket?
válasza: válasza:Végigolvastam mindent..
Szerintem tedd össze a 2 kezed, hogy ilyen apád van, iszik egyet kettőt, jó kedve van, süt főz a családnak, törődík velük.
Erre minden ilyen alkalommal, csak a szidást, csesztetést kapja, ahelyett, hogy együtt nevetnének, jól éreznék magukat.
Tudod hány család van, ahol az apa, ha felönt kicsit a garatra, nem sütöget, hanem szétveri a házat és az egész családot. Na ott az igazán alkesz.
Fenyegeted, hogy elköltözöl..
Egyáltalán miért laksz még a szülőkkel?
Uszítod anyudat is apád ellen holott lehet az álságos féltésed nélkül, boldogan élnének.
Magad mondtad, mit műveltél karácsonykor is a családdal..
Tudod apádra mondják, hogy "galamblelkű"
Erről dz oldalról is átkéne gondolni..
Nincs jogod beleszólni a dolgukba.
válasza:Válaszolva néhány kommentre, mert szerintem kicsit félreértődött a dolog néhány embernek vagy én nem pontosítottam megfelelően.
1. A "sütés-főzés a családra" annyiban nyilvánul meg, hogy kb. 2 hetente egyszer kedve szottyan egy vacsorát összeütni és annyi. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ezt a ritkább alkalmat sem értékelnénk, mert nagyon is értékeljük. Hanem azt, hogy azért nem egy 2 napontai rendszerességről beszélünk. Ráadásul itt az a probléma, hogy leginkább már azt érezzük, hogy a sütés-főzés is azért történik, hogy legyen ok, amiért iszik.
2. Többször szépen meg lett beszélve vele, hogy amit csinál, az nem jó. Ennek ellenére is folytatja, innen fajultak el addig a dolgok, hogy sajnos már viták vannak a szituációból. Ami valóban nem célravezető, és igazatok van, hogy ettől függetlenül sem kéne.
3. A szüleim viszonya teljesen normális, szeretik egymást és apám is egy szerető családban él. Ezért se értjük, hogy mi az oka annak, amit csinál.
4. Ha beszélni próbálunk a dologról, mindig tereli a témát, elhülyéskedi, vagy azzal a címszóval, hogy "neki most dolga van, nem ér rá ezzel foglalkozni" feláll és elmegy. Nehéz vele erről komolyan beszélni.
5. Nyilván örülünk neki, ha jó kedve van, ha boldog. Csak annak nem, ha ez az alkohol miatt van. És nem azért, mert CSAK ennyi tünetet produkál ivás során, hanem mert ezen kívül ha nincs felügyelve ilyenkor, akkor kárt tesz magában vagy a környezetében. Nem szándékosan, hanem véletlenül.
6. Valóban nem kéne, hogy az indulataim eluralkodjanak rajtam, nem kéne vitatkoznom, nem kéne fenyegetőznöm. Viszont belefáradtam érzelmileg abba, hogy hiába a beszélgetéseknek/vitatkozásoknak/szépen kérésnek, nincs változás. Ezért is fajultam már addig, hogy igen, sajnos valóban, de az érzelmi zsarolás kártyát vetettem be. Remélve, hogy ha érzékeli, hogy mik lennének a következmények ha tovább folytatódik a helyzet, akkor változtat a viselkedésén. Ettől függetlenül jogos, hogy ez se célravezető megoldás.
7. 24 éves vagyok, még tanuló, egyetemi hallgató. Nincs párom, akivel összeköltöznék, illetve barátaim is vagy még mindig a szüleikkel élnek, vagy a párjukkal. Az "elköltözök egyedül a város túlsó végébe, csak azért mert már 24 vagyok" ötletet pedig nem tartom jó opciónak, főleg a jelenlegi rezsi/bérleti díjak mellett :) Pláne, hogy leginkább a szüleim azok, akik ellenzik az elköltözést és egyáltalán nem bánják, hogy itthon vagyok, sőt, nagyon is örülnek neki. Segítek mindenben amiben csak kell, nem élősködök rajtuk.
Összességében amúgy nagyon szépen köszönöm a válaszokat. Így, hogy több szempontból is megközelíthettem a helyzetünket, kicsit jobban rálátok a dologra.
válasza:Először is ne magyarázkodj itteni számonkérésekre. Senki idegennek nincs köze ahhoz, és a kérdés szempontjából is indifferens, hogy mért laksz otthon.
Az alkoholizmus sem rábeszéléstől, sem érzelmi zsarolástól nem múlik el. Csak erre specializálódott szakembertől esetleg, akarat megléte esetén. Valami baja márpedig van, jódolgában nem kezd el egy középpolgár rendszeresen mértéktelenül inni. Persze, hogy tereli a témát, hát ez roppantul kellemetlen neki is. Fenyegetés- és zsarolásmentes őszinte támogatással talán még szót lehet vele érteni, talán célszerűen nem egy letámadással, hanem egy előre egyeztetett időpontban, előtte közölve, hogy szeretnétek egy fontos dolgot megbeszélni. Addigra már kereshettek is fogadóképes addiktológust, pszichiátert, hogy kész helyzet elé lehessen állítani az apádat, hogy itt van a szakember, csak vállald be, hogy elmész hozzá mindannyiunk érdekében.
Sajnos azt is látom már, hogy valóban, sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mit jelent a "mérték" fogalma. Vagy, hogy azért, mert valaki nem viselkedik agresszívan, akkor már nincs is baj az alkohol fogyasztásával. Sajnos tényleg azért tart ott az ország lakossága értelmi szinten, ahol, illetve az alkoholizmus szintje is, ahol. Nyilván akinek nem inge, ne vegye magára, bőven olvastam itt olyan kommenteket, amik értelmesek voltak és nagy segítséggel voltak számomra. Köszönöm szépen nekik a rám szánt idejüket.
Azoknak, akik nem értették meg a helyzetet és inkább gyűlölködésnek, kötözködésnek és uszításnak vélték a cselekedeteimet, kívánom, hogy soha ne is kelljen ilyet, vagy ehhez hasonlót megérteniük. Tudom, hogy én sem csinálok mindent megfelelően, ezért is voltam kíváncsi a többiek véleményére, de sajnos néhány pontot olvasva igencsak csalódnom kellett. Elviselem én a jó és a rossz kritikát is, csak a butaságot nem. Pedig kíváncsi vagyok, hogy mit tenne néhány kommentelő fordított esetben. Örömmel tapsikolnának majd akkor is, amikor arra érnének haza, hogy a párjuk/anyjuk/apjuk/gyermekük holtan fekszik a földön, mert kicsit többet öntött fel a garatra egymagában otthon csak úgy, aztán elvesztette az egyensúlyát és lezuhant a lépcsőn. Majd akkor is azzal takaróznának, hogy ja, pedig nem volt agresszív, csak jó kedvű. Köszönöm, de én ezt nem akarom megvárni. Legértelmetlenebb dolog a világon, ha teljesen egészséges és értelmes embereknek abból adódik bajuk, ne adj Isten haláluk, mert kicsit többet ittak a kelleténél, holott alkohol befolyása nélkül is mennyi baleset történhet az emberrel. És elég akár egy rossz alkalom is, nem kell ide rendszeres ivászat.
Mindennél jobban szeretem a családomat, az apámat is. Azért is teszem azt, amit. Lehet néha valóban nem a legjobb eszközöket választom a helyzet megoldásához, ezt belátom és probálok mostantól javítani a dolgon, de én személyszerint hálát adnék a mindennek is, ha ilyen szituációban a saját gyermekeim/családom nem elfordulnának tőlem, rám hagynák és nem foglalkoznának velem, hanem igenis probálnának rajtam segíteni, mert fontos vagyok nekik.
Mégegyszer nagyon szépen köszönöm a segítséget és a rám szánt időt attól, aki értelmesen hozzá tudot szolni a kérdéshez.
válasza: válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!