Régen az alkesz nőverőknek hogy volt felesége,nője,gyerekei?

Valaha a házasság a puszta életbenmaradás alapvető feltétele volt. A 2. világháború előtti időkben egy ember magában csak nagyon nehezen tudta biztosítani a létfeltételeit. Jövedelmet kellett szerezni, élelmiszert termelni, gazdálkodni, a szükséges holmikat elkészíteni, a háztartást vezetni, mindezt gépek és olyan technológia nélkül, amik ma már természetesek. Kellett a munkás kéz a földekre, a ház körüli teendőkhöz; nem volt társadalombiztosítás, nyugdíj, aki beteg lett, vagy megöregedett az nagy bajba került család nélkül. Mindenkinek érdeke volt a minél korábbi házasodás, hogy kivel, az másodlagos szempont volt.

Az alkoholizmus és a nőverés nem 30, de már 60 éve sem volt elfogadott dolog. Az ilyen embert megszólta, lenézte a környezete.

Amúgy nem a jó fiúk szüzek 40 évesen is, hanem a kevésbé vonzóak. A "rosszfiús" viselkedés aktivitást, határozottságot, szenvedélyt, életerőt, az utód felnevelésének képességét sugározza, ezért tetszik a nőknek. A nőverés ezzel szemben inkább a dühödt tehetetlenség megnyilvánulása, olyan emberé, akinek nincsenek eszközei az élet dolgaihoz, csak a puszta fizikai erőfölénye.