Unokabátyámnak miért jó, hogy kitalált történeteket mesél a gyerekéről?

Figyelemre vágyik. A lájkolgató facebookos ismerősei pedig buták, ha elhiszik a sztorijait.

Az is lehet, hogy ő meséli a kislánynak, hogy pl. vannak emberek, akiknek nincs finom ebédje karácsonykor, a kislány pedig döbbent arcot vág és reagál annyit, hogy szegény emberek (aztán pár perc múlva el is felejti), és ezt úgy adja elő az apja, mintha a kislány jött volna elő az egésszel és mondta volna el kerek, összetett mondatokban.

Egészen biztos, hogy a kislányt is inkább Süsü meg az építőkockák érdeklik.

Én simán elhiszem. Soha nem felejtem el mikor összevesztünk egy hülyeségen a bátyámmal, én és anyu. A 4 éves unokahúgom azt mondta húsvétkor, hogy neki ez a legnagyobb ajándék, hogy itt lehet nálunk. Nem számít az ajándék. Mert ugye kérdéses volt hogy jöhet e.

Ezt olyan komolyan mondta, hogy sírtunk is anyuval egy sort. Szerencsére béke lett.

Vagy a rendőrnek azt mondta ne büntesse meg az apukáját mert akkor nem tudnak a szülinapjára ajándékot venni.

Neked miért jó őt kibeszélni?

Egyébként ebben a korban tudnak meglepően mély dolgokat mondani gyerekek. Valamikor visszamondanak valamit, máskor viszont maguk is összeraknak dolgokat.

"Nem szeretnék rosszhiszemű lenni, de ez vajon miért jó neki?

És az hogy lehet, hogy egy nyilvánvalóan kamu történeten Facebookon mindenki el van ámulva?"

Pontosan ez a célja, amit leírtál. Ámuldozzanak az ő állítólagos nagy EQ-val rendelkező gyerekén, egyúttal persze azt reméli, ezt az ő nevelésének tudják be, tehát ő remek szülő.

Ez az ő egójáról szól, ő akar figyelmet és elismerést, a gyerekén keresztül.