31 éves vagyok, elpazaroltam a legszebb éveimet, és semmit nem értem el az életben. Mit tegyek?

Pont az pazarolta el az életét, akinek ennyi idősen már több gyereke van, elment a fiatalsága.

Miről beszélsz?

Ha nem vagy egy házisárkány perszóna akkor próbálj meg ismerkedni, randikra járni, párkapcsolatot kialakítani! Az élet 30 felett kezdődik.

Üdv! Egy 38 évesen házasodott ember.

Kedves kérdező. Én 39 éves vagyok, és a legkülönbözőbb problémák miatt gyakorlatilag most fogok végezni az egyetemmel, és leszek pályakezdő. Nagyon szerencsésnek érzem magam, mert olyan mélyről sikerült feltornázni magam, amit kevés ember mondhat el magáról, és hiába leszek pályakezdő, most ajánlottak fel egy olyan pozíciót, amiért kifejezetten tapasztalt veteránok is a s.ggüket vernék a földhöz örömükben. Tele vagyok tervekkel, néhány éven belül szeretnék még munka mellett továbbtanulni, és még tovább mászni a ranglétrán. Párom ugyan nincs, jelenleg nem is hiányzik. Attól sem fogok falnak menni, ha esetleg nem is lesz. Mindenesetre nem fogom emiatt stresszelni magam, már csak azért sem, mert azzal csak taszítanám a szóbajövő “jelölteket”.

Minden csak hozzáállás kérdése. Nekem úgy tűnik, hogy most sínen van az életed, ez kellene hogy legyen a lényeg neked is, nem az, hogy miért nem hamarabb jött össze minden. Ha mindig csak azt nézed, hogy mi az, ami nem jött össze, vagy nem úgy jött össze, vagy nem elég hamar jött össze, akkor nagyon boldogtalan leszel, és a következő 30 évedet is el fogod pazarolni.

A frusztrált magyarsavankás rosszindulatú válaszokkal ne törődj! Nekik magukkal van bajuk és projektálnak.

Ahogy kitolódtak a korosztályok szerepvállalásai, szokták is mondani, hogy a 30 az új 20. Meg egyébként is. Semmiről nem vagy lemaradva!

Az a lényeg, hogy ne a megfelelési kényszernek rendeld alá az életedet, hanem a saját utadat járd! Abban a korban vagy, amikor még semmiről nem vag ylemaradva. Válthatsz életformát, országot, munkát, lakóhelyet és minden tekintetben kezdhetsz új életet. De mindig az addigi önmagadat próbáld felülmúlni és ne másokhoz hasonlítgassad magad.

Hidd el, sokan, akik fiatalon, a rózsaszín ködfelhő hatására családot alapítanak, 30 éves korukra már bőven megbánják, amiért elhamarkodottan döntöttek. Vannak ilyen ismerőseink. Ők most azért panaszkodnak, mert nem éltek eleget, a húszas éveiket babázással töltötték. Van, aki pedig tökéletesen jól érzi magát így, és egy pillanatig sem bánta meg.

Ne aggódj, nem vagy lemaradva semmiről. Ahány ember, annyiféle életút. Nincs egy konkrét, kőbe vésett szám, hogy na, ekkor kell megházasodni, gyereket vállalni, mert mindenkinek máshogy alakul az élete, máskor jön el az alkalmas pillanat. Felesleges azon görcsölni, hogy hol tartasz a többi emberhez képest. Ez ugyanolyan, mint az egyetem. A legtöbben elvégzik, van aki viszont nem, mert pl olyan szakmát tanult amihez nem szükséges. Kimarad-e ő valamiből, azért mert nem járt egyetemre? Rosszabb ember-e ő ettől? Természetesen nem, szimplán csak így alakult, ettől viszont még lehet boldog, teljesértékű élete. Átlag és normális nem ugyanazt jelenti. Azért, mert a többség egy adott módon csinál valamit, még nem kell mindenkinek ugyanúgy cselekednie.

Ezt pár hetente kiírod, az emberek próbálnak segíteni, de tőled ezután zéró reakció. Vagy troll vagy, vagy szeretsz az önsajnálatban elmerülni.

Itt egy korábbi kérdésed:

https://www.gyakorikerdesek.hu/emberek__egyeb-kerdesek__1258..

Mit szóljak én 36 évesen?!

15 éves koromig mélyszegénységben életem. 15 éves korom óta dolgozok, arra ment 15 éves kortól 20-as éveim: munka, sokat sporolni, alvás. El is ment fiatalságom nagy semmire.