Kezd elegem lenni. Ez így nagyon rossz mit tegyek?
Sziasztok...
Megpróbálom röviden elmondani... Szóval én külföldön élek, 15 éves vagyok. Egy-két hónapja költöztem ide, anyukámhoz.
De nagyon nem tetszik nekem, mások az emberek, nekem otthon vannak a barátaim, nagyon hiányoznak. Ide anyukám miatt jöttem csak mert hiányzott is meg tudtam hogy szeretné is ha jönnék.
De mikor tegnap elmondtam neki, hogy nem szeretem ezt az iskolát, meg minden hasonlót akkor sikerült nagyon összevesznünk. A végén mondott egy nagyon rossz dolgot, ami viszont zsarolás, és nagyon szemét módon.
Ezzel elérte, hogy ha hazamegyek, akkor lelkiismeretfurdalásom legyen. De nekem itt csak ő van. Neki meg vannak barátai, meg az élettársa vagy mi.
Nagyon szeretem anyukámat de nekem is van életem, nekem is lehet véleményem, és nem élhetek örök életemben vele.
Az igazság egyébként, hogy már laktam itt egy évet, de aztán hazamentem, mert olyan rossz volt. Most megint ott tartok. De azt mondta anyukám, hogy ha mégegyszer megmerem tenni akkor nagyon sokáig nem fogom látni.
Tudom, hogy az én hibám is nagyrészben, mert minek jöttem vissza, de nem tudotam hogy ez lesz. Már semmi nem jó, amit én csinálok. Erről nem ő tehet, de egy hónapig nem jártam suliba, nem ismertem senkit, elkezdtem levelezni ázsiaiakkal. Azt ne csináljam mert biztos valami 80 éves perverzek. Hát nagyon nem.
Én ne mondjam el mit gondolok, mert én ahhoz egy kis senki vagyok, hogy azt mondjam, hogy jól akarom magam érezni. Most szívnom kell, de majd késöbb jobb lesz. Szerinte.
De én meg mást gondolok, és tavaly még az volt a baja, hogy nem mondtam el neki (őszintén azért nem mert nem akartam megbántani), most meg az ha van véleményem, ami nem pozitív.
Engem nem zsarolnák általában az emberek, nehogy már a saját anyám csinálja, ráadásul ilyen aljas módon.
Nem akarom nektek rossz emberként beállítani, tudom, hogy szeret engem, én is szeretem, de lassan én is felnövök, szeretném a saját életemet. Tudom, hiba volt idejönni, most rögtön feladni, de érzem én hogy nem lesz jobb.
Mit tegyek szerintetek? Otthon lenne hova mennem... De anyukám sem akarom megbántani.
Köszönöm annak, aki elolvasta, bocsi hogy ilyen hosszú~
válasza: válasza: válasza: válasza:Hát én nem tudom... Már bocs de szerintem benned vana probléma. Már csak dacból se érzed jól magad.
Én voltam már külföldön hosszabb időre (Japán egy év, Fro. 2 hónap és most Amerika másfél év) és soha sehol semmi bajom nem volt. Persze ez is ember függő, de nyitott voltam, megcsináltam azt is a "barátaimmal" ami nem tetszett annyira (nem bulizásról beszélek vagy ilyenek, hanem mondjuk elmenni velük.... mittomén virágot venni, amikor utálod a virágokat)
Amúgy meg a második hónap az pont ott van, amit kultúrsokknak hívnak, akkor is ha már éltél ott.
Ja. Tavaly a kultúrsokk vagy mi egész egy évig tartott. Jópofa volt.
Nem akarok belemenni az élettörténetembe, de én is éltem már máshol Anglián és Magyarországon kívül.
Ott semmi gond nem volt.
Nem érted hogy itt nincsenek olyan emberek akikkel szívesen vagyok együtt_ Otthon van az összes barátom meg a neten vannak barátaim. Nem ezen a szar helyen.
Jó, oké, nem írtam le mindent talán egy kicsit durvább a helyzet mint aminek látszik de mindegy.
Bocsi nem akartam bunkó lenni de szar napom volt és nem akarok megint jókedvet erőltetni magamra-azt már csináltam elégszer.
válasza:Akkor nem magammal példálózom, hanem haverommal. Négy éve ki kellett költözniük Franciao.-ba. Ment az egész család, kutyástúl macskástúl. Barátok otthon maradtak természetesen.
Mesélte haverom, hogy első két-három év tényleg szar volt. Ebben az évben már haza se akart igazán menni. Én még mindig azt mondom, hogy dac. Nem veszed észre lehet, de benned van, hogy csak azért sem fogom jól érezni magam.
Mondjuk lehet, hogy nekem azért nem volt gondom, mert soha nem kötődtem különösebben emberekhez.
válasza:1. Itt rengetegszer van olyan tanács, hogy a szülö költözzön külföldre a gyerekekkel, mert ott mennyivel jobban fognak élni, MO-on meg csak éhenhalnak.
2. Itt az anyuka eszerint cselekedett, biztositja a gyerekének a megélhetést, tanulási lehetöséget, erre a gyerek elkezd hisztizni. Most mindenki az anyát szidja, hogy önzö, mert jobb életet akar a gyerekének (is).
3. Egy 15 éves még közel sem felnött, hogy élhetne egyedül, más országban, mint az anyja? Ki felügyelne rá, ki tartja el, hol lakik, stb?
4. Az, hogy az anyának idöközben van partnere - ez atért nem olyan borzaszo dolog, nehogy már emiatt önzö legyen.
A sok okoskodó próbáljon már kicsit reálisan gondolkodni és ne adja a lovat egy hisztis tini alá.
válasza: válasza:Többen is átélik, hogy máshová költöznek, és eleinte nem könnyű beilleszkedni, barátokat találni, megbékélni a helyzettel.
Ez lehetne így akkor is, ha csak országon belül költözöl.
Nézd: a felnőtté válás része, hogy ha gondod van, akkor nem menekülsz, hanem megoldod.
Az nem a felnőttség jele, ha valami nem tetszik, akkor otthagyod anyádat, és elmenekülsz. Meg kell tanulni kezelni a konfliktusokat és az ilyen helyzeteteket.
A másik "felnőtt" dolog, hogy nem csak a mára gondolsz, de a holnapra is.
Akkor most gondolja bele, mennyivel több előnyöd származhat abból, ha angol iskolában tanulsz, anyanyelvi szinten gyakorolva a nyelvet, és mekkora presztizse lesz ennek később, ha elvégzel Angliában egy főiskolát!
Mások ezért bármit megadnának, nem hogy hazarohannak, mert nem szimpik a helyi kölykök. :S
Később is sokkal több lehetőséged lesz, nem véletlen, hogy a fiatal felnőttek százszámra mennek oda dolgozni.
Örülj neki, hogy te már most megalapozhatod a jövődet, és ha később, az iskolák után haza akarsz jönni, tárt karokkal várnak a munkaerőpiacon a nyelvtudásoddal, tapasztalatoddal, már ha akkor haza akarsz jönni.
Azon se csodálkozz, hogy anyádnak rosszul esik, hogy inkább otthagyod, mert nincs haverod, és nem is érdekel, hogy legalább együtt élhetsz a saját anyáddal. Képes vagy otthagyni az anyád, ilyen ostobaságok miatt.
Mit vártál, örülni fog neki, hogy nem akarsz vele lenni, inkább elhagyod?
Mi az, hogy nem élhetsz örök életedben anyáddal? Ezt így 15 évesen letetted az asztalra, hogy már önálló lehetsz?
Saját lakás, saját fizetés: na az az önállóság.
Ne is haragudj, de te még nagyon, nagyon, nagyon messze vagy attól, hogy felnőtt legyél.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!