Versenyezzünk? Kinek volt a legrosszabb gyerekkora? Aki engem felülmúl, az nem semmi.

Nem neked kell szégyenkezned,sajnos engem is megtaposott az élet párszor,de sose szégyelltem magam emiatt.És inkább ezer irigyed legyen,mint egy sajnálód.

28N

Szia én egy olyan fiatal làny vagyok akinek az édesanyjànak volt hasonlòan szôrnyû gyerekkora... ô most 44, de soha nem heverte kis és soha nem is fogja, mert ezt épp ésszel nem lehet felfogni, hogy hogy lehet egy gyereket megfosztani a nyugodt gyermekkortòl...

A nagymamàm( anyàm anyja) 20évesen szûlte ôt egy cigànyembernek, majd mikor anyàm 8hònapo volt, lepasszolta a nagymamànak, azaz anyàm dédmamàjànak, hogy nevelje ô.. Azutàn jôtt màsik két kistesò, mind kûlônbôzô apàktòl, akiket ô nevelt, anyàmat meg a dédi... Jôttek a gondok, nem volt ki vigyàzzon a kistesòkra, anya azért nem mehetett iskolàba, mert a kicsikre kellett vigyàzni, volt olyan karàcsony amit a 3 gyerek egyedûl tôltôtt a hideg albérletben éhesen... Aztàn az ingàzàs az alfôld és dunàntùl kôzôtt a rengeteg verekedés a "nagymama" és az aktuàlis szeretôk élettàrsak kôzôtt, nemegyszer anyàm szedte ôssze a vérbôl a padlòn, a rendôrségi ûgyek ùgy hogy anyàm mindehhez volt 8-10 éves, akinek felnôttként kellett mindezeket megoldania.. A 8 àltalànos utàn ôngyilkossàgi kìsérlet, varrodàban dolgozott, mìg minden baràtja iskolàba jàrt, tanult, probléma nélkûl, anyàm meg néha azt se tudta hol laknak, mert egyik napròl a màsikra elkôltôzôtt a nagyi azzal a 3 bôrônddel ami volt, de anyàmnak nem szòlt.. a 7 éves ôccsétôl tudta meg az utcàn akit este 11kor szedett ôssze a kisbiciklijével... Anyàm 16évesen szûlt apàmnak, akivel a mai napig egyûtt vannak, felnevelték a bàtyàmat és engem is rendben , nyugalomban, mert ez volt az ô àlma, hogy ô csalàdot épìt, ha màr neki nem volt... Mindketten diplomàsak vagyunk és kûlfôldôn élûnk, és az én anyukàm a vilàg legerôsebb nôje, a vilàg legjobb anyukàja, az egytelen akit mindennél jobban szeretek!!!!

Tarts ki!!

13:51es vagyok,

ezért egy cseppet sem kell szégyellned magad, az ember nem vàlaszthatja meg a csalàdjàt, ahova szûletik... Anyàm évekig szenvedett attòl, hogy ôt elismerjék a vàrosban, hogy ô emelt fejjel mehessen végig az utcàn és ne ùgy, hogy ne ez a nô annak a kùrvnak a lànya, ô sem kûlônb.. De nem ìgy van, amikor mi egyûtt végigmegyûnk az utcàn, csak àmulok a sok kedves emberen akik megàllìtanak éreklôdni, hogy hogy van kedves judit?... és nekem mondogatjàk, hogy ez a Juditka egy igazi kincs... Igazuk van!!!

a féltestvérem árnyékában nőttem fel akit nem ismertem de apám állandóan azzal példálozott, és ahhoz hasonlított.

Az egész rokonság gyülölt, hogy én lettem apám második gyereke, meg anyámat is gyülölték.

Anyám csak kihazsnálta apámat, hoyg leygen hol laknia, meg én voltam a pajzs.

Apám 7 éves koromban arra kért, hogy magázzam, 12 éves koromban megátkozott. Számtalan családi terror, és veszekedést éltem át.

Egész gyerekkorom galyra ment se barátok, se szórakozás se nyaralás csak házimunka meg kizsákmányolás, meg az ivászat aztán meg menekültünk anyámmal.

Végül mikor apám meghalt, még utolsó napjaiban is engem okolt a tönkrement életéért, és a végrendeletében meg sem említett. Sosem kért bocsánatot semmiért sem, és sosem mondta hogy szeret, anyám detto ugyanigy bár az legalább próbálta néha eljátszani az anyát.

Aztán amikor apám meghalt, anyám lenyúlta az összes pénzét engem meg az utcára lökött.

És felszedett egy új hapsit 30 év házasság (?) után.

Az örökösödésnél meg felbukkant a sosem látott féltestvér és megpróbálta eljátszani a szerető tesókát csak aztán amikor megtudta hogy szart se örököltem akkor már nem voltam olyan jó testvér.

Az egész családom, az egész életem hazugság és képmutatás, legszivesebben elfelejteném még a nevemet is, mert ezt el is kell.

Egyszer hallottam egy srácról egy nőmön keresztül, akinek az anyja kb ugyanazt művelte mint a kérdezővel, csak még meg is rugdosta 8 évesen aminek következtében a srác elvesztette az egyik heréjét, persze balesetnek lett beállítva a kórházban.

Meg a kissrác előtt keféltek meg ittak.

Én egy háború közepére születtem meg (Horváto) XD Bár nem sok mindenre emlékszem belőle. Mindegy én nem is akarok versenyezni, sztem mindenkinek megvannak a maga problémái, az egyik ismerősünknek pl. tök jó gyerekkorra volt aztán huszonévesen meghalt autóbalesetben amikor a felesége terhes volt... ehhez képest neked tök jó életed van :D Nincs értelme ilyeneken versenyezni.

Egyébként hidd el a világon sajna nagyon sok gyerek van akik sokkal sokkal rosszabb helyzetben élnek nálad is :( Rengetegen pl. már eleve AIDSesen születnek, vagy nincs mit enniük stb stb.

Nem értem minek kell ezen versenyezni :S

Szégyenkezned nem kell mert nem te vagy az oka nincs miért. Viszont ha nem tudod feldolgozni elmehetnél egy pszichológushoz. Segítséget kérni nem szégyen.

17/F

Nem kell szégyenkezni miatta, de inkább hanyagolni kéne hogy "versenyezz" másokkal hogy ugyen kinek volt szar*bb.....mi ebben a jó, hogy egymást licitálni túl kinek volt sanyarúbb sorsa?

Nem, nem kell szégyellni, de azért kitáblázni sem hiszem hogy van értelme egy ilyen fórumon hogy hahó nekem nagyon szar volt, szarabb mint másnak bibibí......

figyelj, ha azt nézed, akkor az élet kárpótolt.

elhiszem, hogy ezeket a gyerekkori traumákat nem lehet kiheverni, de örülj annak, amid most van, ne nézz hátra.

így legalább tudod, hogy miket nem szabad elkövetni, ha jó szülő szeretnél lenni.

nekem nagyon jó gyerekkorom volt, de ki tudja, hogy mikor fogok érte megfizetni...