Hazaköltöznél ebben az esetben külföldről?

Èn nem böszíteni akarlak, de ebböl a szempontból a barátnöd nagyon önzö. Ès mivel 4 évet külön éltetek, nagyon könnyen elöfordulhat hogy haza költözöl és rájöttök hogy még sem megy együtt a kapcsolat és sok sok veszekedés után külön mentek, te meg feladod a hollandiai életedet amit te szeretnél.

Èn azt ajánlanám hogy egy köztes megoldás az lenne, ha a barátnöd csak egy fix idöre menne ki hozzád, pl egy évre és ha jól kijöttök, akkor végleg együtt haza költöztök.

Szerintem ha egy felnött nö jobban kötödik a szüleihez mint a párjához (gondolom komolyan forever gondoljátok)az nem túl egészséges, persze nem azt mondom hogy a szüleit felejtse el, de én is külföldön élek és évente 4-6x látjuk egymást a szüleimmel és szinte minden nap beszélek velük. Vagy is a szülöktöl egyszer csak el kell válni és hollandia már nem távolság a mai világban.

Én a 85%-os 8.25-sel értek egyet 100%-ig. A lánynak fel kellene nőnie és megérteni, hogy a felnőtt élethez el kell engednünk anyukánk szoknyáját. Én is külföldön lakom és csak évente egyszer jutok haza egy hétre. Minden nap beszélek a családommal. Ha otthon maradtam volna, sem éltem volna az anyukámhoz közel, mert nem lett volna megfelelő munkám ott.

Azok az ismerőseim, akik úgy jöttek ki, h volt valakijük időközben mind szakítottak. Aki pedig hazamant azoknak megromlott a kapcsolata. Az az ember aki részese valami újnak hamar megváltozik és ezt az otthoniak nehezen értik.

Ettől függetlenül remélem, h a barátnőd hajlik a próbakiköltözésre.

Szia!

A végső döntést neked kell meghoznod. Mérlegelve hogy szereted-e annyira, hogy ezért feladd a kinti életedet. Ha valóban nagyon szeretném haza költöznék, ha cseppet is bizonytalan lennék, hát erősebben elgondolkodnék.

Tudod én is nagyon erősen kötődöm a családomhoz, az életemhez, a városhoz amiben lakok, az ágyamhoz, a fürdőkádamhoz és nagyon sok mindenhez. Saját magamból kiindulva bármennyire szeretnék bárkit, nem tudnék boldogan máshol élni. Imádok nyaralni menni, de az utolsó napon már végképp nem lehet velem bírni, és jönnék nagyon nagyon haza.

Szóval ha ilyen helyzetben lennénk a párommal, mint ti én megérteném, ha nem jönne haza hozzám, de ha bele halnék se költöznék ki hozzá.

A negyedik válaszoló a szívemből szólt...

Amúgy nekünk a szüleink évek óta mondják, hogy próbáljuk úgy igazítani az életünket, hogy innen menjünk el, és ha sikerült valahol kialakítanunk az életünket, vigyük őket magunkkal... :)

Bárki bármit mondd, az itteni helyzet változására nem sok esély van, és ha már Hollandiában sikerült kialakítani valamit, nagyon-nagy dolog kell legyen, ami engem pl ki tudna onnan lőni.. A kapcsolat kompromisszumokból áll.. és ahogy írták is már, még az sem fix, hogy a négy év után tudnátok együtt élni.. ezeket mind újra kell tapasztalnotok, és egy tapasztalatért feladni mindent?! Szerintem is próbáljátok megbeszélni, hogy nem is végleg, de a lány megy ki Hozzád, amíg meglátjátok, hogy tudtok-e együtt élni. A szüleit addig sem kell mellőzni, és nem hinném, hogy a szülei ne támogatnák egy jobb élet reményében...

Majd írj.. kíváncsi vagyok, hogy alakultok.. sok sikert!