Ez most önzőség? Vagy mi a csoda?

Egyikőtök sem az szerintem, csak ez mindkettőtöknek nehéz időszak. Anyud biztos úgy gondolta, hogy vele maradsz amíg él, fél az egyedülléttől, és lehet hogy egyedül nem tudná fenntartani a házat, ezért venne inkább egy kisebbet. Ezt szerintem neked is meg kellene értened.

Anyukádnak meg azt kellene megérteni, hogy neked saját életed van, saját családot szeretnél. Mindkettőtöknek igaza van bizonyos szempontból :)

Ha majd túllesztek a költözésen, és anyud is megnyugszik, sokkal jobb lesz a kapcsolatotok, addig meg türelem :)

Szoktam is mondani, hogy az önzőség egyfajta ösztön.

Ha anyukád azt gondolja, hogy milyen szívtelen vagy meg ilyenek, az csak rosszat tesz a lelkednek. Úgy látom, neki nem az a fontos, hogy TE milyen boldog vagy, végre különálló életet élhetsz, együtt lehetsz a pároddal, akár minden hétvégén meglátogatod anyukádat.Gondolnia is kell a SAJÁT szüleire, hogy ők is azt akarták, hogy önálló életet éljen, stb. stb.

Nyugodj meg és költözz el.

Anyád nem fogja eladni a házat és éhen sem hal.

Te meg hallgasd meg, egyik füleden be, másikon ki. Tudd be a korának.

Miért várod el anyukádtól, hogy egyedül tartson fenn egy házat, amit eddig hárman tartottatok fenn csak azért, mert neked fontos? Nem gondolod, hogy neki is fontos csak éppen nincs annyi pénze vagy fél egyedül maradni? Te már hoztál egy döntést és ez rá is kihat.

Nem vagy szívtelen mert nyugalomra vágysz a pároddal, de szerintem pont benned van önzőség, egy kicsit gyerekesen viselkedsz. A te döntésed, hogy elköltözöl és otthagyod anyukádat meg a házat,ahol felnöttél, okod volt rá. Anyukád döntése, hogy ha egyedül marad, eladja a házat, oka van hogy így döntött. Kész. Fogadd el. Neked már ugysem az lesz az otthonod, berendezed, belakod a saját házadat és egy idő után már ugyis oda fogsz hazavágyni.