Most komolyan, normális ez amit csinálnak? Mi fog ebből kisülni szerintetek?

Kezdjük ott a történetet, hogy én egy 21 éves lány vagyok, most végzek a főiskolán, 2,5 éve tartó párkapcsolattal.

Öcsém 19 éves, 2-3 hónapja van egy 17 éves barátnője, aki egyben az osztálytársa is, szakma tanulása után mentek mindketten 3 éves érettségi végzettséget adó képzésre, így kerültek össze.

A helyzet a következő.

Öcsém egy elég visszahúzódó kissrác volt, mindenkinek ő volt a kis kedvence, mert van egy veleszületett szívbetegsége, sokat volt beteg kiskorában és sokat kellett ápolni. Ezzel nem is lenne baj, de rohadtul el lett így kényeztetve.

Aztán ahogy bekerült középiskolába, ahová nagyon sok kisebbségi járt, meg elég fura gyerekek, egyre nagyobb lett a szája. Ma már ott tartunk, hogy lekezelő még a saját szüleinkkel is, simán visszapofáz elég csúnya dolgokat anyunak is, lehúzza őt pénzzel ott ahol tudja, simán odaáll elé és kér pénzt. Persze anyu meg ad neki...pedig rohadtul nincs pénzünk, egyik napról a másikra élünk. A szüleim mindent megtesznek, hogy nekünk a legjobb legyen, szinte nem is vesszük észre, hogy nélkülöznünk kell, nagyon sokat güriznek, de közben meg nyögik hitelt meg alig tudják kifizetni a villanyszámlát meg ilyeneket. Persze öcsémnek a pénz értéke nulla, nem tudja felmérni minek milyen anyagi vonzatai vannak, múltkor anyám háta mögött ilyet mondott mamának meg nekem (miután nekünk jött panaszkodni, hogy anyu nem ad neki pénzt a hülye szaltós edzéseire amire jár), hogy anyu csak játsza az eszét, hogy nincs pénzünk. Majdnem adtam neki egy pofont, csak kár, hogy 190 cm magas, én meg 160...

Ez volt az egyik probléma vele. A másik pedig a barátnője. Ahogy összejöttek, a csaj szinte rögtön itt aludt. Anyuék persze kinyalják a seggét, mert "jaj, öcsike barátnője" mindenkinek el lett híresztelve a rokonságban, hogy "öcsikének van ám egy szép barna kis barátnője"...mintha olyan nagy szám lenne. Közbe amúgy meg a szép barna kis barátnő eredetileg fehérbőrű szőke csaj, csak feketére festi a haját.

Ma már ott tartunk, hogy a csaj MINDEN nap itt alszik, anya csomagolja neki a reggelit az iskolába, ha elfingja magát, hogy neki gumicukor kell, akkor anyu rohan a boltba gumicukorért, persze a csaj nagy ártatlanul benyögi, hogy kifizeti, de milyen már azt elkérni...

Ami pedig a problémám ezzel: öcsém szobája az enyém mellett van. Reggel fél 6kor meg 6kor, amikor indulnak az iskolába, a csaj amikor felkel, elkezd nyávogni meg visítozni. Aztán felkelnek, hangosan beszélnek meg elég gyakran vitáznak is, valami hülyeségen mindig tudnak balhézni és akkor persze még meg is emelik a hangjukat, a csaj még jobban visít, öcsém meg felemeli azt a mély hangját...aztán 10x lemegy a csaj a fürdőszobába, mind a 10x bevágja az ajtót. Rosszul csukódik be, és vagy 3x be kell vágnia ahhoz, hogy be tudja csukni, mert persze még nem jött rá a technikájára, hogyan is lehet halkan elsőre becsukni...aztán addig persze öcsém benyomja a zenét, ráadásul magyar rap-et, ami kifejezetten idegesítő tud lenni amúgy is, nem hogy reggel üvöltetve azt hallani és erre kelni. Volt olyan többször is, amikor hajnali 3kor arra keltem, hogy a csaj visít, meg hangosan röhögnek. Átkopogtam, akkor meg felsikított, kiderült hogy horror filmet néznek. Esténként amikor már aludni szeretnék (11 felé szoktam lefeküdni általában), akkor is még nagyban röhögnek meg hangosan nézik a filmet, persze azt meg ugye túl kell kiabálni...

Amikor én összejöttem a párommal, szüleim majdnem még találkozni se engedtek vele, nem hogy ott aludni. Mindig hazudoznom kellett, hogy bulizni megyünk, aztán kelhettünk hajnali 6kor, hogy hazahozzon, hogy ne bukjunk le. Soha nem szerették (vagyis inkább anyu, ő megmondta, hogy utálja, inkább megöletné bérgyilkossal, mint hogy összeköltözzek vele). Pedig semmi okuk nincs rá, hogy utálják, nagyon sokat segít a szakmájából adódóan apunak is (párom rendszergazda, apu meg grafikus, ezért mindig hozza neki a legjobb cuccokat a gépéhez, most kapott épp a napokban apu tőle egy nagyon jó számítógépet). Meg elég szerény a barátom így előttük, nem nagyon beszélget magától, vagyis inkább úgy mondom, hogy nem olyan nagy beszédes, de lehet vele beszélgetni. Persze ők mindig azt hozzák le, hogy a barátom bunkó, mert sose áll velük szóba...közbe ez rohadtul nem így van, csak nem az a típus, aki odaül és 2 órát velük beszélget közhelyes dolgokról.

Aztán amikor már nem tudtam elviselni ezt, hogy állandóan szidják, meg aztán jött egy olyan probléma, ami miatt el kellett hozzá mennem, elköltöztem barátomhoz, persze pár hónapig hallgattam, hogy jöjjek vissza, de nem jöttem. Sajnos most párommal is voltak nézeteltéréseink év eleje felé, és hogy ne menjen véglegesen tönkre a kapcsolatunk, márciusban hazaköltöztem. Ez nem jelenti azt, hogy szakítottunk is, heti 2x általában egymásnál alszunk, sokat találkozunk, csak közösen úgy döntöttünk, hogy hazaköltözök, mert ha ottmaradtam volna, teljesen tönkrement volna a kapcsolatunk, amit egyikünk se szeretett volna. Persze anyu úgy fogja fel az egészet, hogy párom csak hülyít engem, meg ő rég kidobta volna a francba, meg hülye vagyok, hogy hiszek neki. Mostanában ezt kell hallgatnom. És akkor még itt vannak öcsémék is, akinek akkora az arca mostanában, hogy ki se lát mögüle, hiába mondok én akármit is anyáéknak, múltkor is majdnem sírva mentem már le, hogy nem tudok tőlük aludni, és rohadtul elegem van belőle, amit ez a csaj művel, miért nem alszik csak itt hétvégén, miért kell innen iskolába menniük együtt, amikor innen még sokkal messzebb is van? De csak mosolyognak rajta, meg hogy jajj hát így meg úgy...és persze én már megmondtam öcsémnek is a magamét (először finoman, semmit nem ért, aztán mindig amikor épp hangoskodtak átüvöltöttem, volt hogy berontottam a szobájába, és a képébe üvöltöttem, hogy fogják be a pofájukat, mert már nagyon elegem van ebből), de semmi nem használ. Még ő panaszkodott anyunak, hogy én milyen bunkó meg flegma vagyok vele, persze anyu meg jött, hogy ne legyek ilyen a testvéremmel...

Most akkor a kérdésem a következő. Szerintetek normális, ami itt folyik, és amit öcsémék művelnek? Egyáltalán nem vagyok féltékeny rájuk, nekem is van párkapcsolatom, úgy gondolom, hogy egy kicsit túlzás amit csinálnak már...

Milyen megoldást lehetne erre találni? Szerintetek sokáig fog tartani a kapcsolatuk? Mert nekem az a véleményem, hogy nem igazán...akkor meg tök gáz ez az egész helyzet, amit most csinálnak...

Bocsánat, hogy ilyen hosszú lett, de megint így keltem reggel és dühömben írtam le az egészet. Köszönöm szépen azoknak, akik elolvassák és válaszolnak is nekem!