Akiknek a párja külföldön dolgozik, hogy viselték el a távolságot? És a hirtelen magányt?

már itthon van a férjem, de kétszer is dolgozott hosszabb ideig külföldön. ki lehet bírni. minden nap beszéltünk, ha tudtunk, főleg mikor a Közel-Keleten volt, mert akkor aggódtam is érte.

magányos nem voltam. itt a családom, a barátaim, dolgoztam és elfoglaltam magam. többek között ezért mondom mindig az embereknek, hogy legyen életük a párjuktól függetlenül is, mert akik minden percüket egymással töltik, annak egy ilyen helyzet nagyon nehéz.

29/N

Az én férjem hosszú évek óta külföldön dolgozik, de gyakran hazajár. Minden nap beszélünk telefonon, de ez nem elég egy házasságban. Sajnos, elég sok konfliktus adódott abból, hogy sosem volt itthon, amikor szükség lett volna rá.

Ezért azt javaslom, ha a házaspár másik tagja is tartson a férjével, ha teheti, mert rámehet a kapcsolat.

Az én párom nem külföldön dolgozott, csak az ország másik végében, s sajnos csak hétvégére jöhetett haza. Szombaton is dolgoztak, úgyhogy csak délután ért haza, vasárnap ebéd után pedig már indulnia kellett vissza. Őszintén? Kib*szott nehéz volt. Rossz volt, hogy nem oszthatjuk meg egymással a hétköznapi kis örömöket, számolgatni a napokat. Nagyon lassan telt el az az egy év. Mi is mindennap beszéltünk telefonon, meg skyp-on, de az nem olyan. Hihetetlen nagy bizalom kellett ahhoz, hogy ezt túl éljük. De megcsináltuk! :) Most már együtt élünk, saját lakásban,úgyhogy megérte kiböjtölni ezt az egy évet! :)

Neked is sok kitartást!

N/21

ma 09:43

Hm...:((

Bárcsak a férjem is így gondolkodna...

Milyen sok pár kényszerül külön életre a magyar helyzet miatt!!

Szomorú...

Én is külön élek a férjemtől sajnos, otthon nem találtam munkát, gyermeket szeretnénk, de egyenlőre még albérletre is alig futotta, így muszáj volt.