Szerintetek mit kellene tennem?

Nem igazodom ki a barátomon. Tudnátok segíteni, hogy megértsem, mi játszódik le benne?

Amikor összejöttünk nem akart komoly kapcsolatot én belementem, de valahogy sodródtunk és már 1,5 éve együtt vagyunk. Nem mondanám kiegyensúlyozottnak a kapcsolatunkat mert mindig van valami ami miatt arra jutok hogy jobb lenne szakítani, de sosem szakítok. Azt érzem rajta, hogy ő se tudja mit akar hogy nem akart kapcsolatot, hogy bulizni csajozni akar de most már nem akar elengedni mert boldog velem. (Legalábbis remélem) Van olyan, hogy nem keres, nincs kedve hozzám inkább barátaival megy bulizni és elvárja hogy én ne veszekedjek ezen (Persze veszekszem ilyenkor meg ahelyett, hogy megbeszélnénk magamra hagy, hogy majd idővel lenyugszom és elfelejthetjük az egészet) Már mondogattam neki hogy nem vagyok boldog és jobb lenne szakítani, akkor persze megváltozik figyel rám, gyakran találkozunk érzem hogy fontos vagyok neki. És folyton ezek a fázisok ismétlődnek. Már nem tudom mit tehetnék. Csak vele vagyok elfoglalva, ha épp nincs kedve hozzám elvan a dolgaival én pedig egész nap szomorú vagyok, hogy hogy lehet ilyen velem. Utána találkozunk és elfejetem hogy haragudtam rá mert annyira jó, ha együtt vagyunk és ezért is nem tudom elhagyni mert érzem hogy nagyon jó lenne együtt, ha megváltozna és nem lenne ilyen velem. De az én türelmemnek is van határa és nem akarok boldogtalan kapcsolatba élni.

Szerintetek mit kellene tennem?

Mindig azt mondja, hogy majd idővel milyen jó lesz, meg kiéljük magunkat és boldogok leszünk. Csakhogy én most akarok boldog lenni, nem arra várni hogy a barátom mikor akar komolyan venni.

Mi a megoldás ilyen helyzetben? Változni fog miattam, vagy becsapom magam?