Lehet egy felnőtt ugyanolyan boldog mint egy gyerek?

Van egy mondás, hogy "Boldog gyerekkor, boldogtalan felnött, boldogtalan gyerekkor - boldog felnött."

Ebben lehet valami igazság, mert ha valaki gyerekként mindent megkap, annak felnött korában csak rossz élményei lesznek, mert egy kezdö fizetésböl MINDENT nem lehet megvenni. Ha valaki nem szokja meg gyerekként azt, hogy a enzzel spórolni kell, ha valamit szeretne, arra várni kell, és meg kell mindenért dolgozni, abból soha nem lesz boldog felnött.

Én boldog gyerek voltam, és boldog felnőtt is vagyok (ez nem csak a pénzen múlik).

De nem vagyok felhőtlenül boldog, mert felnőttként több a felelősségünk, kötelességünk. Stresszhelyzetek gyakrabban érnek minket.

Úgyhogy egy felnőtt is lehet boldog, csak másképp mint egy gyerek.

Szerintem nagyon sok ember igy van vele! Nekem nagyon rendes szuleim vannak, de megis felnottkent 100-szer jobb az eletem. Egy kis faluban nottem fel, semmilyen hobbim nem volt. A szuleim eleg magamnak valonak neveltek. Most teljesen mas az eletem. Olyan, amilyen eletet mindig is akartam magamnak es sokkal jobban elvezek felnott lenni, mint gyerek, mert senki nem mondja meg, hogy mit tegyek vagy nem mondja azt, hogy ne szoljak bele valamibe, mert meg gyerek vagyok.

Miert lenne a felnottkor torvenyszeruleg rosszabb?

Én magamból kiindulva tudok szólni, gyerekkoromban sok mindent szerettem, ezeket beleiktattam a felnőtt életembe is, és emiatt ugyanolyan életem van szinte, mintha gyerek lennék.

25 évesen minden olyat megcsinálok amit 15-6-7-8 évesen csináltam

De furcsa nekem, hogy van, aki a boldogságot a fizetéséből vezeti le, és az számít, mindent meg tud-e venni.

Így nem csoda, ha nem vagytok boldogok, rossz helyen keresitek.