Miért állít be állandóan rossz embernek a családom?
Elég nagy családom van, de sosem jöttem ki jól velük, mert ők amolyan racionális, földhözragadt, otthon ülős emberek, én pedig szerintük naiv és álmodozó vagyok - már szép szavakkal kifejezve.
A valóságban mindez úgy csapódik le, hogy amiért vannak álmaim, amiért mindig többre vágytam mint ők, egoistának és beképzeltnek vélnek. Mert mit gondolok én magamról...
Gyerekkoromban még el-elviseltem, hogy mindenért én kaptam ki és mindig rám fogták a dolgokat, de kamaszkoromban már eléggé eldurvult a helyzet. Igen, akkor már hatalmas veszekedésekbe torkolltak a nézeteltéréseink, mert akkor meg mindig azt vetették a szememre, hogy felnőttnek hiszem magam, de nem vagyok az. Persze, nem voltam, de épp ezért nekik kellett volna az okosabbnak lenniük, nem azt elvárni, hogy 13-14 évesen érett 30-as módjára viselkedjek.
Mára elültek a viták, de az ívet most is kapom. A jelek szerint szeptembertől új állásom lesz, amikor boldogan közöltem itthon, már pár órával később hallhattam, hogy a hátam mögött megbeszélték, hogy nagyképű vagyok - basszus, csak örültem!
De mindig mindent úgy állítanak be, mintha rossz ember lennék... miért? Hogy lépjek túl ezen? Hogy bocsássam meg, hogy ennyiszer megbántanak? Egyszerűen nem tudom feldolgozni, hogy én csak szeretni akartam őket, de állandóan ezt kapom cserébe...
válasza:
válasza: válasza:Igen, én is szándékozom mielőbb elköltözni. Szerencsére ma már sikerült realizálnom, hogy nem én vagyok a rossz csak azért, mert másképp gondolkodom.... de azért fáj. Próbálkoztam, annyira sokat... most nyáron dolgozom minden nap reggeltől estig, és újabban anyám meg húgom fogott össze ellenem, hogy minden nap a szememre vessék, amiért otthon semmit nem csinálok. Komolyan, a saját anyám azt lesi hogy mikor tud egy rosszindulatú megjegyzést tenni...
Elolvastam egyébként a Mérgező szülők című könyvet, és bizonyos részben annak köszönhetem, hogy felfogtam, a dolog nem fog változni, de attól én még lehetek boldog. Egyébként az ott tanácsoltakhoz hasonlóan konfrontálódtam anyámmal, elmondtam neki, hogy mennyire bántott mindaz, amit (nem) kaptam tőle, ő persze nem ismerte e, hogy így lenne a dolog, de azért fogadkozott, hogy majd változtatnunk.
Három napig tartott a csoda. Ez sem ér semmit, de ha csak én próbálkozom, abból nem lesz szeretet.
válasza:Igen, a konfrontálódás igen kemény, nem is mertem teljesen megvalósítani, csak egy-két dolgot hoztam fel alkalmanként a múltbeli történésekből. Mindent tagadtak. Egyébként a könyvben nagyon érdekes volt olvasnom, hogy nem csak az a szülő hibázik, aki konkrétan bánt, hanem az is, aki ezt szó nélkül hagyja. Bár nálunk ez a szerep sem volt állandó, hol az egyik, hol a másik és máskor mindkettő, sőt mások is csatlakoztak a családból hozzájuk.
Minden rosszat elmondanak az ilyenek a gyerekükről és úgy adják elő, hogy mások nekik higgyenek. Rajtam is átnéztek ilyen esetekben azok is a családból, akik korábban kedveltek valamennyire. Ez van. Az elköltözés sem igen old meg dolgokat, csak levegőhöz jut az ember. De aki normális és szeretné, ha szeretnék a szülei, az nem tud ellene mit tenni, úgyis visszatér hozzájuk (nem visszaköltözésre gondolok, de az sem kizárt). Valahogy azt kell elérni, hogy ne ők legyenek a központi kérdés az ember életében, hanem sok más kitűzött cél. Ők legyenek egyszerűen a család, aki olyan, amilyen. Sok időt elfecsérel az ember. Ez idő alatt barátokat kellene szerezni, bár a sérült ember nehezen bízik meg másokban igazán.
válasza:Hát igen, életem egyik legnehezebb dolga volt elmondani neki, hogy mennyire fáj ez az egész. Csak sajnos ő sem ismert el semmit, ahogy a családból senki, mikor megpengettem a dolgokat - mert ismét én voltam a hülye.
Az elköltözéssel is ez a gond: átmenetileg tökéletes megoldás és nyilván jobb, mint az addigi, csak hosszú távon nem old meg semmit. Mert ettől az ember nem felejt, nem bántja kevésbé a közöny és igazságtalanság és nem fogja megérteni, hogy miért történt minden úgy, ahogy.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!