Miért vagyok ilyen szerencsétlen?

Igaz, hogy én még nem tartok ott, hogy munkahelyem legyen, de közösségben vagyok nap mint nap, és szoktak ilyen problémáim lenni nekem is.Én is pánik beteg vagyok de megtanultam kezelni 1 év alatt. Gondolom folyamatosan szorongsz is. Ezzel a legnagyobb baj, hogy ha nem kerekedsz felül rajta könnyedén depresszió eshetsz. Azt nem tudod, hogy miért nevetnek ki, vagy miért nem lehetsz a közösséged teljes tagja?

Lehet egyszerűen azért, mert tartanak tőled. ezt nem rossz értelemben írom, hanem úgy értem, hogy benned meg van valami a belőlük hiányzik, és ez az ami szúrhatja a szemüket.Vagy, nem ismernek téged. Sokszor ítélkezik az ember felszínesen. Próbálj velük beszélgetni, hozz fel hétköznapi témákat szerintem igy a legegyszerűbb megnyílni. Legyen önbizalmad mert azt megérzik rajtad és máris másképp viselkednek majd a közeledben vagy veled. Az, hogy valaki negatív energiát sugároz magából bizonyos értelemben igaz lehet. Nekem is mondták már. És nálam hatott a mosoly ereje. Lehet folyton szomorkodni és úgy járni kelni a világban de ezt teljesen felesleges a világnak megmutatni hiszen ahogy már említettem elsőként nem biztos, hogy szimpátiát ébreszt a másikban. A betegséggel" kapcsolatban annyit, hogy tereld el a gondolataidat! Tudom, hogy nem egyszerű. Én most elkezdtem inni az orbáncfű teát, mert az egy éve történt ideg összeroppanásomnak köszönhetően nem csak pánikbeteg hanem depressziós is , ami olykor eléggé zavar a minden napokban. Én elhiszem hogy ez segít rajtam,és máris 2 nap te fogyasztás után jobban érzem magam. (1 ső voltam) :)

Tudom, hogy ez nem teljesen ugyanaz, de én pl nagyon zavarban voltam, amikor kezdtem nőiesedni és megbámultak a buszon, vonaton, bárhol, merthogy milyen szép vagyok. És nem csak férfiak, nők is. Én olyat játszottam, hogy ha néztek, én a szemükbe néztem, és nem kaphattam el a tekintetem, míg ő félre nem néz. Azóta sokkal könnyebben kommunikálok akár ismeretlenekkel is, vagy akár mosolygok rá bárkire (és itt nem a fiúkra gondolok, hanem akár kedves nénikre stb). Szerintem próbáld ki.

Hagyd rájuk ereszd el a füled mellet és a munkára koncentrálj.Ha nem szimpatikusak nem kell velük barátkozni

De te is tudnál változtatni, csak elhatározás kérdése. Nekem is van egy kisebb szorongásom, pánik betegségem. Ez mind azért alakult ki, mert keveset jártam emberek közé. De eldöntöttem változtatok, most sulizok, melózok, barátkozom, bulizok. Bár én mindig is barátkozós nagy szájú voltam. Én azt tanácsolom, nyílj meg egy kicsit, mert meg tudnál minden fejben dől el. És ahogy mondtad vonzod a negatív dolgokat. Persze, ha nem szimpatikusak az emberek azokkal ne beszélgess, de ahogy látom rád férne egy jó barátnő és egy kevés társasági élet!

Nekem is mondták sokszor, h sportoljak stb, de nekem valamiért ilyenkor nem jobb. de hát nyilván mindenkinek másképp reagál a szervezete az ilyenekre. (1 ső voltam)