Szerintetek egy kapcsolatban/házasságban az egyik fél hibája/viselkedés felmenti a másik viselkedését?

szerintem nem menti fel.

anyám soha nem csinált semmit apám ebbe beleunt és alkoholhoz nyúlt elég rendesen, majd idővel anyám megunta apám részegségét és így jelenleg szeretőt tart

jah és mind hármunkat elmartak otthonról

Az a gond,hogy te csak úgy gondolod,hogy mindenki olyan mint te.Erős testileg és lelkileg.Sokan vannak akik összeroppannak,akik nem képesek megbirkózni az élet nehézségeivel.

Ezért van az,hogy sok ember hasonló életmódot választ mint a párja.

PL:Ha a férj alkoholista,ráadásul durva is azt nehéz feldolgozni,nehéz ezzel együtt élni.Sok nő képtelen új életet kezdeni talán azért mert bár könnyű azt mondani,hogy költözzön albérletbe,ha nincs pénze,nincs segítsége,nincs szülők akik segítenének,nincsenek barátai akik mellette állnának.Ilyenkor úgy érzi teljesen magára maradt,és lelkileg annyira megtörik,hogy vagy öngyilkosságba menekül vagy az italhoz nyúl ő is.

Így van ez a többi esettel is.Ha egy feleséget elhanyagolnak,megcsalnak,akkor a nő annyira elkeseredik,hogy még azt is nehezen hiszi el,hogy ő NŐ.

Persze hogy egy lelkileg megtört asszonynak dallam ha egy másik férfi dicséri,hízeleg neki,és szerelmet vall...Mindennek megvan a maga oka...

Én soha nem szólok le senkit,mert nem tudhatom,hogy mit hoz a jövő számomra..Soha nem bántom a lelkileg gyenge embereket,mert nem tudhatom mi mindent éltek át.(lehet hogy még én is összeroppannék az életük súlya alatt)

Ez nem ennyire egyszerű dolog. Józan fejjel mindenki azt hiszi, hogy könnyű rendbe tenni a dolgokat (vagy bizonyos esetekben elválni). Én is ezt hiszem.

De mikor az ember belekerül, nem így látja - te pedig nem menthetsz meg senkit.

Természetesen mindenki a SAJÁT életéért felelős, és a másik alkoholizálásával magyarázni a saját szerencsétlenségünket gyenge kifogás.

De ha egyszer látsz közelről egy olyan ember, aki csabdába került, meg fogod érteni, miért nem tud kimászni belőle...

" De ilyenkor miért nem a gyerek érdekeit nézi? "

Mint írtam a gyenge ember aki úgy érzi magára maradt,senki nem segít rajta,bajban van az már nem tud reálisan gondolkodni.Akkor minden fontos dolog elveszti jelentőségét..

Nagyon valószínű hogy eszébe jut a gyerek,és még jobban padlóra kerül.Hiszen a sok gond mellé még azzal is meg kéne birkóznia,hogy a gyereke ne éhezzen,tiszta,divatos ruhában járjon,és legyen játéka.Rádöbben,és sokkolja hogy nem képes ezt sem megadni neki..Még jobban lesüllyed..

Mit gondolsz miért van az hogy egy anya vagy apa öngyilkossága előtt kinyírja az egész családját? A gyerekeket is? Azért mert a gyenge jelleme miatt annyira bekattan,hogy azt hiszi(és el is hiszi) hogy ő már képtelen megfelelni bárkinek vagy bárminek,így meg kell halnia.De úgy gondolja,hogy ha ő meghal akkor a gyerekei ugyanarra a sorsra jutnak,és szenvedni fognak,így inkább megöli őket,mert "nekik is jobb lesz így"

Akik ezt csinálják azoknak a tudatuk már teljesen felmondta a szolgálatot,és már csak ere képesek...

Tényleg jól írta valaki.Addig amíg nem élsz ilyen helyzetben,amíg nem vagy mélyen a padlón,és amíg rá nem jössz hogy nincsenek segítőid vagy amíg nem ismersz olyan ember aki így él,nem fogod megérteni..

Sajnos én megértem.A legjobb barátnőm akivel 3 éves korom óta együtt nőttem fel,akinek borzalmas gyerekkora volt alkoholista anya,egy apa aki 12 évesen megerőszakolta,rossz házasság,leégett otthon,baleset,rák.36 évesen összeroppant,és feladta.Öngyilkos lett,és itt hagyott 2 gyermeket.

Mi ott voltunk mellette,próbáltunk segíteni neki,de mindent mi sem tudtunk..(egyébként a gyomor rákot nem volt képes már feldolgozni,úgy érezte hogy valamiért büntetik az égiek..)

Ezzel én sem értek egyet. Ha valaki annyira rosszul érzi magát a másik mellett, akkor hagyja ott, és kész. Ez nem ás, pusztán önsajnáltatás, és nem jogosít fel arra, hogy a minőségi életet eldobja az illető magától.

24/n