Volt már vita a családodban a vagyonról? Egyáltalán hogy lehetne ezt a helyzetet kezelni?

Nálunk kb. ugyanez van... vagyis hát volt, mert nagyanyám meghalt. Nagybátyámmal mindig kivételezett (pedig apa vett neki mindent, őt dolgoztatta, pedig apa Pestről járt le hozzá vidékre, bevásárolt neki, vett neki minden tvshopos szart, amit csak megkívánt meg minden gyógyszert, ami benne volt az újságban, amikor nem is volt szüksége rá stb.)... ugyan végrendeletet nem írt, de tőlünk hordta el a pénzt, ami érdekes módon egy, a nagybátyámékhoz tartozó bankszámlára ment át, és ha véletlenül nem tudjuk meg, hogy ők forgatják meg a mama pénzét, akkor nem is tudjuk, hogy hova ment el a pénz (mert szinte csak a menzáról hozatott kajára költött)... és amikor apa szembesítette nagybátyámékat ezzel, akkor még ők voltak felháborodva, hogy olyan feltételez róluk, hogy nem adtak volna belőle... amikor nem is szóltak nekünk róla soha, és akkor is azt mnondták, hogy adtak volna belőle, nem azt, hogy mondjuk a felét odaadnák (ami jogos lenne), szval azért a megfogalmazásból is látszik, hogy milyen az értékrendjük. Ja, és a halotti tor után, mint a keselyűk, be a házba, meg sem kérdezve minket, hogy kell-e nekünk vmi, mindent, ami mozdítható és értékes, vittek (még a könyvekről sem kérdezték meg, hogy nekünk kell-e vmi... én össz 4 könyvet tudtam elvinni, mert a többi használhatatlan volt, ami maradt)... egy tévét csak azért nem, mert azt is apa vette (mi nem is tudtuk, mert egyébként is sok vita volt abból, hogy mi a francért hordja el a pénzt itthonróla mamának hülyeségekre, amikor mi sem vagyunk krőzusok). Annyi kbség van kettőnk helyzete között, hogy azért teljesen nem lettünk kitúrva-mondjuk egy tök putri, rendezetlen, penészes háza volt, ugyan el sikerült adni, de azt még el is kellett felezni (mondjuk így is többet kaptunk, mint szűmítottunk rá, mert már arra is hajlottunk, hogy ha vki 100 Ft-ért vinné, akkor is adjuk oda, mert még annyit sem ér).

És akkor most apa unokatesója szervezett egy nagycsaládi karácsonyi banzájt, és miatta el kell mennünk, mert tényleg egy bűbáj nő, de nagybeteg, lehet, hogy a köv. karácsonyt nem is éri meg, és ez a vágya, miatta megtesszük, de nagyon nagy erőt kell majd magamon vennem, hogy pókerarcot öltsek magamra a nagybátyám és a felesége jelenlétében, nehéz lesz...

Haláleset után majdnem minden családban van vita a vagyonról(ehhez némileg kapcsolódó területen dolgozom, tapasztalatból mondom)

De csak úgy nem tagadható ki senki,az hogy nem beszélnek, az jogilag nem kitagadás és az örökség akkor is jár, és nem lehet kihagyni senkit az örökségből!

Akkor ez teljesen érthető. Ha a nagybátyád vállalja a nagypapád eltartását haláláig, finanszírozza a temetést, és az édesanyád nem lesz eltartója, akkor felesleges ezen vitázni. Egyszerűen normális ember nem fog ebből vitát generálni. Ha vállalja a terhet, akkor legyen övé a fizettség is.

A családban nálunk is van ilyen, a nagymamámnak többmilliós biztosítása van. Tehát ha meghal, az általa kedvezményezett személy 3-4 millió forintot fog kapni.

Mivel a nagymamám rokkantnyugdíjas, és a nagybátyám házában él (a nyugdíja 70000Ft, plusz a nagybátyám fizetése), együtt fizetik a rezsit, kiegészítik egymás fizetését, magától értetődő, hogy a biztosítási pénz a nagybátyámat fogja illetni.

Persze nem ismerem a hátteret, de anyukád csak akkor fog ebből ügyet csinálni, ha nagyon számító.