Miért vagyok ilyen zárkózott?

Bátorság és önbizalom!

Ismerkedj. Kezd olyan emberekkel akiket nem ismersz ;)

Sok oka lehet, de én erre nehezen tudok választ adni rá.

Nekem is mindig azt mondták, hogy zárkózott vagyok, nem tudok alkalmazkodni. Pedig ez nem igaz, nem vagyok sem félénk, sem csendes típus. Szeretnek engem az emberek, mert kerülöm a balhét, de komolyan. Mindig is utáltam a veszekedést. Viszont elég nehéz eset is vagyok, mert ha azt kérdezik, hogy mit szeretnék ünnepnapra, és mindig azt felelem, hogy semmit. Mert nem vagyok nagyravágyó típus, elektrotechnikai dolgokat viszont inkább én magam veszem meg, nem várom el, hogy mások megvegyék helyettem.

Néha rossz a természetem, de igyekszem mindenkivel NAGYON kedves lenni. A barátaim megértik az érzelmeimet. Nagyon bántja a lelkemet, hogy nem fiúnak születtem. Már kicsi korom óta van ez, és nem tetszenek a giccses, nőies dolgok. Unom, hogy folyton nőies dolgokat akarnak rám sózni a családban...

Talán ezért gondolják rólam, hogy zárkózott vagyok. De azt is meg kell érteniük, hogy olykor lefoglal engem a munka, és a barátaim sem tudnak időt szakítani a találkozásra...

ezzel én is így vagyok.akik alig ismernek szótlannak csendesnek és visszafogottnak tartanak, viszont ha már jobban megismerek vki akkor van h be sem áll a szám. csak az a gond h nehéz abba a fázisba eljutni sokakkal h jobban megnyíljak nekik,így barátokkal is elég szűkösen állok.csak abban bízom h majd fősulin talán más lesz.

18/L