Nem tudok egyedül boldog lenni, hogyan tudnék ezen változtatni, a gondolkodásomon?

Engem is elég sokszor felemészt a gondolat, leginkább az, hogy talán már nem fogok találni senkit.

Nagyon vágyom családra, de nem akárkitöl...

Próbálom az idömet hasznosan eltölteni. Doglozok, tanulok és mindaddig ameddig nem találok senkit, elkezdhetek valamit felépíteni, változtathatok magamon, hogy teljes összhangban legyek önmagammal.

A legnagyobb baj, hogy ha sürgetjük a dolgot, akkor nem lesz jó vége.

Amúgy miböl gondolod, hogy az az igazi akinek "észre kellene vennie"?

Egyáltalán kit keresel?

ma 10:51 vagyok.

Te egyszerüen nagyon vágsz egy társra és valahol irigykedsz a barátnöidre. Nincs ezzel baj, de mielött még így karácsony kapcsán elkezdenéd nagyon sajnálni magad, gondolj azokra akik nem a jó melegböl interneteznek...

Meg kell tanulni értékelni azt amink van.

Nekem sincs senkim, egyedül vagyok, de tudom azt, hogy vannak olyan emberek, akik a 2 kezüket összetennék azért, ami Nekem van, így megpróbálok eröt venni magamon és nem azon sopánkodni, hogy "de rossz Nekem".

Nem tudom merre laksz, de remek alkalom a mai este, hogy segíts valakiknek, mert hidd el, jó érzés kapni, de még jobb érzés adni.