Hogyan tudnám elfogadni azt, hogy lesz mégegy testvérem?

Köszönöm a válaszokat. Szeretet az éppenséggel van, bátyáimat, húgomat, anyumat is imádom, a férjét kevésbé. Eleinte kedvesen közeledtem hozzá, de amint közös házba költöztünk, kimutatta a foga fehérét és nagyon megutáltam. Viszont a húgomat/öcsémet(?) biztos vagyok benne, hogy ugyanúgy fogom szeretni, mint a többi testvéremet, hiszen ő nem tehet semmiről se.

2. válaszoló írta, hogy biztos nem szoktunk beszélgetni intim dolgokról. 10 éves koromban egyszer anyum beszélt a mensiről, de akkor már mindent tudtam. Aztán 11 évesen megjött, akkor nem mondott semmit se, csak adott betétet. Őszintén szólva nem is szeretnék vele semmi ilyenről beszélni. Dee ne kanyarodjunk el a témától. Egyébként, amikor a húgommal volt terhes, akkor simán bejelentette, bár úgyis tudta, hogy nagyon szeretnék egy kistesót. És a bátyáim se olyan hú de idősek; akivel veszekedett, az 15, a másik a héten lesz 19 éves.

Nagyon sajnálom 3. válaszoló, ami történt. :( Viszont az jó, hogy mindenkivel jóban vagy. Nálunk sajnos ez nem lehetséges, mert apum nagyon megharagudott anyumra a válás miatt, ugyanis szerinte szégyen. Pedig anyum annyira szeretne jóban lenni vele... És nem csak miattunk, hanem szereti apumat (mármint nem szerelemből), de már nem bírta ki mellette több okból kifolyólag. Őrülten hangzik talán, de sajnálom az egészet, mert anyum, és apum felesége biztos nagyon jóban lehetnének... Valószínűleg én is jól kijönnék anyum férjének a gyerekeivel, és apum felesgének a gyerekeivel - ha lennének nekik.

4. válaszoló: Nem feltétlenül igaz, hogy a kistesó felnéz a nagyra. A 15 éves bátyámra például egyáltalán nem nézek fel. Mármint, mint írtam, nagyon szeretem, de sok olyan dolog van, amin kéne változtatnia a saját és más érdekében. Ez így önmagában nem indok ugyan arra, hogy ne nézzek fel rá, de arra sincs okom, hogy annyira csodáljam.