Van itt olyan akinek a saját párja, akit szeret, szokott ilyen kisebb dolgokban hazudni?

Anno a kapcsolatunk elején én is nagyon hazudós voltam. Olyan dolgokban is füllentettem, amikben nem is lett volna 'muszáj', mert a páromat még csak nem is zavarta volna... Igazából én ezt a családi hátteremnek tudom be. Mindig amikor elmeséltem valamit a páromnak, szépítgettem rajta, kiszíneztem, lefaragtam belőle, hogy biztos ne haragudjon meg érte rám - igaz, alapból sem haragudott volna meg, de mondom, családból hoztam. Aztán meg van még olyan fura szokásom, hogy ha valaki kérdez valamit, és pl én tudom az igazat, a párom meg csak azt hiszi, hogy tudja az igazat (tehát például, hogy hol van a húga? - ezt kérdezi az apukája, én tudom, hogy már kijött, a párom nem látta még), akkor én mindig a másiknak adok igazat, hátha hazudik, és hogy "falazzak" neki, hogy igen, a fürdőben van. Aztán ha valaki kérdez tőlem valamit valaki másról, és én nem tudom, hogy elárulhatom-e ezt a bizonyos infót, csak annyit mondok, hogy nem tudom.

Ezeket mind eltanultam a szüleimtől, a rokonaimtól. Most már a páromnak MINDENT elmondok őszintén, még ha tudom is, hogy fájni fog neki / összeveszünk miatta, mert félek, hogy "visszaesek". A többieknél viszont még mindig csinálom ugyanezt. Szerintem soha nem fogok már leszokni róla.

Nem írtad de gondolom nő vagy és a párod pasi.

Érdemes lenne elolvasnod a "Miért hazudik a férfi és miért sír a nő" című könyvet!

Attól függ miben hazudik. Szóval igazán példát kéne mondani.

Minden ember hazudik valamennyit. A nők és a pasik is.

Az exférjem is ilyen volt. Mindenben hazudott, de szerintem ő nem is fogta/fogja fel.

Példa: kérdeztem, délután van-e ideje feladni a csekkeket. Mondta, hogy igen.

Este kérdeztem, feladta-e. Igen.

Én: oké, add már ide a feladóvevényt, hozzátűzöm a csekkekhez.

Ő: ja, nem volt időm, holnap délben akartam.

És nem értette, miért vagyok kiakadva amikor hazudott, holott semmi baj nem lett volna, ha közli, hogy nem volt mégsem ideje, majd másnap. Nem értettem, mi a francnak hazudik olyankor, amikor nem is kellett volna. Sokszor rajtakaptam ilyen apróságokon, eleinte nem szóltam, de nem változott. Pár hónapja meg kiderült, hogy az utódomat is rendre átb...sza, de szintén apró hülyeségekkel. Nála szerintem ez már beteges, mert oka nincs rá.