Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Teljesen tönkrementem már...

Teljesen tönkrementem már idegileg. Mit tehetnék?

Figyelt kérdés
Nem is tudom,hol kezdjem.Anyukámmal,és apámmal élek jelenleg.Sosem voltunk gazdagok,és szegények sem.Amolyan középosztálybeliek voltunk.Mindenem megvolt.Anyukám már 57 éves és egy gyárban dolgozik,apám pedig 55,és egy vállalatnál.Anyumnak nincsen sok iskolája,apum pedig elég tanult.Az ő példáját követve én is tanulok a mai napig(21/L).Régen jól megvoltunk.De az életem nagy fordulatot vett.16 éves korom óta apám úgy elzüllött,hogy rá sem ismerni.Egyszerűen nem érdeklem már őt,mint semmi más sem.Erre kitérek majd.Eléggé szégyellem,de apám régóta iszik.Nem jár kocsmázni,hanem itthon.Egy nap eliszik több ezer forintot is.Állandóan kiabál velem és anyámmal.Mindenbe beleköt.Itthon nem csinál semmit.Ha valami tönkremegy,szó szerint le***ja.Elmegy munkába,hazajön iszik,még el nem alszik.Velem nagyon rossz lett a kapcsolata,már annyira,hogy szólni nem merek hozzá,és kérdezni sem semmit,mert üvöltözik!Elüldözte az első barátomat is,akivel 2 évig voltam.A saját gyermekeit(3 testvérem van) szintén elüldözte a vadállat természetével.Most itt a második barátom,akit szintén el akart mellőlem üldözni,de őt nem sikerül,mert nagyon szeret,és azt mondta,bármi lesz kitart mellettem.Annyira csődbe visz anyagilag,hogy szinte már enni sincs mit,anyum hitelbe jár a boltba,és a számlákat sem nagyon tudjuk fizetni.Anyám pedig szegény éjjel-nappal dolgozik.Apám már többször rámkiabálta,hogy k***a vagyok,azért mert biztosan lefeküdtem már a barátommal.Ez nekem nagyon fáj,mert 21 éves vagyok,és ez a második barátom.Még szórakozni sem járok sehová,csak hétvégente a barátomhoz.Az iskolai dolgokat is úgy fizetem saját magamnak,hogy tavaly találtam diákmunkát,és amit ott kerestem,eltettem erre a célra.A barátom vesz meg nekem mindent(ruhák,illatszerek,amiket szeretek,stb),és amikor tud,néha anyum.Tényleg megvolt mindig mindenem,mert mindig összekaparom azt a pénzt,amiből tudok venni magamnak szép dolgokat,mert igényesnek tartom magam.Persze félreértés ne essék,nem használom ki a barátomat sem,mert mindennél jobban szeretem!Amikor úgy van pénzem,én is mindig kedveskedek neki apróságokkal.Én most májusban végzek a sulival,és végre mehetek dolgozni.Képzeljétek,drága apám azt sem tudta megmondani az egyik barátjának,hogy milyen iskolákat végeztem eddig el!És azt sem,hogy most mit tanulok.Még az egyik tanfolyamot is abba kellett hagynom,mert nem tudtuk fizetni,és nem engedte,hogy befejezzem,még a jogosítványt sem.Az sem érdekli,hogy iskolában egész nap nem eszek,és hogy a bérletemet is úgy vesszük meg hogy apám előtt titokban van tartva.Anyum tesz nekem félre pénzt.A ház az enyém,amiben lakunk.Az autó is az én nevemen van.A ház 70%-ban fel van újítva,de nem tudjuk befejezni,mert a pénz elfogyott,apámat pedig nem érdekli,hogyan tovább.Itthagynám minden tulajdonomat,menekülnék innen,de anyumat sajnálom.Azt mondta az előző házasságában is eleget szenvedett,de mostmár itt akar meghalni apám mellett,mert nem is tudna hová menni 57 évesen.A barátom azt mondta,hogy összeköltözne velem,és jöhetne anyum is.De anyám nem akar,pedig szereti a páromat.Mit csináljak?Hogyan szabaduljak ebből a helyzetből?Apám pokollá teszi az életemet!Itthon vagyok a 4 fal között,mert nem enged be senkit,vagy ha én hozok haza valakit,pl a barátomat,cirkuszt csinál!Mégy a saját anyámra is féltékeny,ha beszélget velem!Nem jöhet át hozzám a szobába!Elzár tőlem mindenkit.Itt nálunk halálos csend uralkodik,mert rajta kívül senki sem tartózkodhat és beszélhet a házban.Szeretem a párom,és úgy gondolom hogy két legyet ütök egy csapásra azzal,ha összeköltözök vele!De félek,hogy nem tudok elhelyezkedni vizsgák után,és nem lesz munkám,így itthon kényszerülök maradni!Kérem senki ne jöjjön a kioktatásával,és a rosszindulatával.Csak olyan válaszoljon,aki átérzi a helyzetemet!

2012. ápr. 1. 14:00
 1/6 anonim ***** válasza:
Nagyon rossz lehet neked. Nagyon nagyon sajnállak. Én arra biztatnálak, hogy költözz a párodhoz minél hamarabb. Nagyon rendes a párod, hogy felajánlotta, hogy anyukád is költözhet hozzá. Aztán, ha lesz munkád, te is beszállsz a költségekbe. Egyébként, írtad hogy a tiéd a ház amiben laktok. Akkor apukádat nem tudnád kirakni valahogy?
2012. ápr. 1. 14:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 A kérdező kommentje:
Köszönöm az együttérzést!Igaz,hogy enyém a ház,de a szüleim a haszonélvezők!Őszintén valahogy jobbnak is látnám ha pár településsel messzebbre költöznék.Jó lenne a sarkamra állni végre!Szorgalmas vagyok,dolgozni szeretek,tehát rajtam nem múlik,hogy minél előbb dolgozzak.Itthon csak az állandó szorongás.Megtanultam villanyt szerelni,és mosógépet is,mert amikor valami tönkremegy,anyummal csináljuk meg.Ha nem tennénk,apám a portán keresztbe szalmát nem tenne!Sőt fűnyírózok is,segítek anyumnak főzni,takarítok,fát is ketten vágunk/hasítunk anyummal,mert különben megfagynánk télen,stb...Szóval gondolhatod!
2012. ápr. 1. 14:31
 3/6 anonim ***** válasza:
Apád alkoholista, ennél csak rosszabb lesz.Bár a ház a te neveden van, de apádnak valószínűleg van haszonélvezete, hiszen biztosan ő vette.Akkor őt onnan kitenni nem lehet. Költözz! Anyud már felnőtt ember, tudnia kell, mit csinál.ha maradni akar, maradjon.Te még nagyon fiatal vagy, ne engedd, hogy egy alkoholista,önző ember tönkretegyen egy életre.
2012. ápr. 1. 14:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 A kérdező kommentje:
Nagyon-nagyon sajnálom édesanyámat!De ha ő úgy dönt,hogy marad,akkor igazad van kedves utolsó válaszoló,mennem kell,mert nem maradhatok örökké ebben a helyzetben!Egyszerűen minden napos szorongásnak vagyok kitéve!Ma is kérdeztem anyumat,hogy miért nem változtat,és jön el velem.Hát ő nem hagyja itt,mert mégiscsak a férje!De már ő is kivan idegileg!Apámmal szépen nem is lehet beszélgetni,már próbáltam,de feladtam,mert állandóan elbuktam.Csak kiabál!Nem ismeri be,hogy alkoholista!És az a legszégyelletesebb benne,hogy anyámnak kell megvennie neki a mindennapi piát,mert mire hazajön apám munkából,kell lennie itthon sörnek,bornak,pálinkának.Jajj ha nem!És ahol lakunk,már kezdték azt beszélni,hogy anyám iszik!Pedig nem!Ő soha!
2012. ápr. 1. 14:58
 5/6 anonim ***** válasza:
Szerintem ahogy tudtok, pakoljatok össze és költözzetek. Aztán apukád vagy szembenéz a problémájával, és önerőből kilábal a helyzetből, vagy öngyilkos lesz, esetleg magára robbantja a házat. Bárhogyan is van, semmivel nem tartoztok neki, és anyukádnak sem kell szolgálnia őt, pusztán azért, mert a férje.
2012. ápr. 1. 17:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim válasza:
Én teljesen együtt tudok érezni!!! Én apám is ugyanez, azzal a különbséggel, h ő nem itthon iszik, hanem kocsmázik. Nálunk azt mondhatom, 10 éve ez megy, de az elmúlt 3-4 év viselt meg igazán, sosem hittem, h ennyire mélyre süllyedhet valaki. Én most vagyok 22 (L). Én is sokszor kértem már anyukámat, h költözzünk el, bár azt tudni kell, hogy a 4 gyerek (mi), már csak hétvégi gyerekek vagyunk, mert az iskola vagy munkahely miatt nem lakunk már otthon. Ugyanakkor nagyon rossz tudni, hogy mi mehet (megy) otthon hétközben, nem is szeretek hazatelefonálni. Nekem sem akar anyukám költözni, viszont én meg így már gyűlölök hazajönni, de ahhoz meg nincs lelkiismeretem, h ne tegyem azt.(Gondolom más is érzett már így.) Mi anyagilag úgy elvagyunk, mégiscsak keresünk már hárman, viszont előrelépési lehetőségünk nincs...azaz kajára meg alapvető dolgokra telik, de pl h vegyünk egy kis használt autót, vagy megcsináltassunk a házon ezt-azt, arra már nem. Amim van, azt anyagilag magamnak teremtettem meg, és erre büszke vagyok. Haza már régóta nem hozok senkit, a város szégyene apám így is, mikor ténfereg hazafelé. Amolyan nyílt titok ez, de senkivel nem beszéltem róla sokáig. Néhány hete történt, h két barátnőmnek elmondtam egy-két sztorit, mert nagyon sírtam és nem tudták mi van. Am 22 évig nem beszéltem erről, ez egy szégyen, és csak az érti meg, aki benne van ebben. Az emberek nem gondolják rólam, h ilyen nehéz helyzetből vagyok, de nem tudom, h ez jó vagy nem...Sok lelki trauma és szégyen ért, ami negatívan hat a párkapcsolataimra is, mivel borzasztó kritikus lettem minden férfival szemben. Hogy meddig mehet ez? senki sem tudja...apám az ötvenes évei elején jár, de az egészségügyi állapota sokszor kritikus. Azt hiszem, az sem egészséges gondolkodás, hogy arra gondolok, ha esetleg már nem lesz, mennyivel szebb életünk lesz :'(
2012. ápr. 10. 16:32
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!