Mamám 81 évesen külön szeretne költözni a papámtól. Hogy tudnánk lebeszélni róla?

81 éves volt pár hete. Folyton panaszkodik, hogy a papa nem figyel rá. Nem lát túl jól, hallani sem nagyon hall.

Állandóan panaszkodik, hogy beteg, meg minden baja van. Szeretne új ruhát, meg cipő is kellene, meg a kádat is lehetne zuhanyfülkére cserélni. (Pénz nem lenne gond)

Csak az a gond vele, ha kap valami újat, 1-2 nap után meggondolja magát, hogy neki az nem jó, nem tetszik, vigyék vissza. A ruhadarabokkal ezt meg lehet csinálni, de a zuhanykabint nem 2 perc alatt cserélnék vissza a kádra.

Papa ezért nem is enged neki semmilyen nagyobb változtatást, mert tudja hogy meggondolja magát és a régit akarná vissza. Most a 2. emeleten laknak, mama a földszintre szeretne költözni, hogy néha elmehessen sétálni. (Nehezen tud kapaszkodni, buszra nem tud szállni, kocsival kell orvoshoz vinni).

Papa ebbe sem egyezett bele, mert látja előre, hogy akkor a mama amiatt sopánkodik, hogy jajj az ablakot nem meri nyitva hagyni mert mi van ha bemásznak.

Papa teszi a megjegyzéseit, de a mama ezt nem hallja.

Szeretne kicsit egyedül lenni. Anyuékhoz nem akarna menni, mert van állat. Nálunk a lifttel van gondja. Nővéreméknél nincs lift de magasan laknak. Szóval semmi sem jó.

Öregek otthonába nem akarnak menni, mert a lakást majd én öröklöm, és nem akarnak velem kiszúrni. (ezt ők mondták, mikor megszülettem)

Egyedül nem tudná se ellátni magát, se a boltba menni. Ha hirtelen rosszul lesz ki hívna neki orvost?!

1 szobás lakásuk van, így egy másik szobába nem tud elvonulni, hogy egyedül legyen.

Nem tudom mennyi a nyugdíja, de apumék szerint nincs annyi, hogy egyedül fent tudna tartani egy albérletet.