Szívesen dolgoznál a férjeddel/feleségeddel egy munkahelyen? Ha igen, miért, ha nem, miért nem?

Én dolgoztam egy munkahelyen a férjemmel.Volt jó oldala is,mert a problémákat jobban megértettük,reggel együtt mentünk,délután együtt jöttünk.

Amikor Ő átment egy másik céghez,akkor kiderült,hogy ez a jobb megoldás.Ha valamit megakartunk feltétlen beszélni,ott volt a telefon.

Én elbírnám viselni - jó értelemben, ha épp úgy lenne, de nem szeretném én sem akarom.

Épp azért amit fent írtak: kell ennyi szabadság, mi van ha gond van a cégnél, és pont mindkettő helye megszűnik, és igen, el nem tudom képzelni, hogy ha megyek haza nincs mit mesélni, hogy mi volt ma...

Persze vannak nagy cégek, ahol lehet úgy egy cégnél dolgozni, hogy fizikailag nem egy helyen dolgoztok, az más, de akkor az fenyeget, ha leépítés van, nehogy épp mindkettőt elküldjék.

Én dolgoztam együtt a férjemmel, sőt, ő lett a főnököm. :D (Félreértések elkerülése érdekében, már akkor is a férjem volt, amikor a főnököm lett.) Szerintem tök jó volt, jól tudtunk együtt dolgozni.

Viszont mióta gyerekeink vannak, pusztán anyagi biztonsági okokból, nem vállalkoznék az egy munkahelyen való dolgozásra, mert mi van, ha megszűnik a munkahely?

Én nagyon szeretem a férjemet, de nem dolgoznék vele egy helyen. Jó egy kis távollét egymástól. A másik: volt egy kolléganőm akinek a férje is a cégnél dolgozott. Az asszonyka kis szorgalmas, aranyos volt. A férfi meg jószívű, de lustácska. A pasinak soha sem szólt senki, mindenki az asszonyt szurkálta miatta.

Féltékenység? Az a helyzet, ahol férfi és nő együtt dolgozik, mindig minden felmerülhet. Állandó féltékenységben viszont nem lehet élni. Persze jó az odafigyelés. Nekem a férjem munkahelyén van egy nő, aki elvált, sorra eszi a kollégákat. Mivel egy autónk van, előfordul, hogy én megyek a páromért a munkahelyére. A többi kolléganőjével is jóban vagyok, bemegyek, megmutatom magam ennek a kis hercegnőnek is, hogy nono anyukám! szemem a pályán.

Szóval, nekünk jó ez így. Rokonszakma, de két külön cégnél. Közös témánk van, még sok is, mert otthon ugye dupla a duma: megbeszéljük ami az én cégemnél történt, meg azt is, ami náluk (már ami nem esik a titoktartás kategóriájába).

Anyukámék viszont egy helyen dolgoztak és nem panaszkodtak, hogy rossz lenne.