Megtartanátok a gyereket ha más az apja nem a férj?

zasság szerintem nem lesz sose egészséges kapcsolat se így se úgy.

(Bocs, véletlen elküldtem a vége lemaradt.)

"Valahogy kihagyta mindenki az igazai apát, aki lehetséges hogy igényt tartana a saját gyermekére!

"

persze hogy kihagyták...ha igényt tartana rá, lehet kihordani...ha meg nem (és nyilván nem..) akkor meg lehet csöndbenmaradni.

Lehet értelmesen is válaszolni kedves. És mielőtt pontozgatsz: Nem a megszülésre gondoltam, hogy arra tart igényt, hanem mikor kiderül, hogy a nő megtartotta a gyereket, a harmadik fél, az apa igényt tart a gyerekre két hetente.

Nem nagyon tudom magam beleképzelni a helyzetbe, mert azt hiszem, lenne annyi eszem, hogy védekezem, ha már rögtön beleugrom egy másik ilyen kapcsolatba (ha 5 hónap után rendeződött a kapcsolat, akkor gondolom, nem egy egetrengető szerelem volt a másik). Persze az is előfordulhat, hogy kilyukad az óvszer, nem hat a tabletta stb...

Én nőként megtartanám a gyereket, mert nem a gyerek bűne az, hogy az anyja mit csinált. Abortuszra csak akkor kerülhetne sor nálam, ha megerőszakoltak, és úgy lettem terhes, ha az én életemet veszélyeztetné a kihordás elég nagy valószínűséggel, vagy ha előre kimutatható durva fogyatékossága van a gyereknek. Mindegy, itt nem erről van szó, tehát megtartanám.

Férfiaggyal nem tudok gondolkozni, de nyilván nem örül annak, hogy egy másik férfi gyerekét kell felnevelnie. Én ebben a pillanatban azt mondom, hogy ebben a helyzetben, ha a nő bevall mindent, azt hiszem, megpróbálkoznék a megtartással, abortuszra akarata ellenére semmiképp sem kényszeríteném a másikat. De ha a szóban forgó férfi azt mondja, hogy bocsánat, de én így nem akarok élni, más gyerekét nem akarom én nevelni, nem akarok belefolyni ilyen dolgokba (pl. abba, hogy hogy adagoljuk be a gyereknek az igazat, vagy ha eltitkoljuk, akkor mikor borulhat ki a bili egy meggondolatlan rokon megjegyzése miatt), azt is teljesen megértem.

Én ilyen gyerek voltam/vagyok. Hazugsagban eltem 17 eves koromig. Apám 1 éves koromban derítette ki az igazságot. Nem is volt igazán apám sohasem, és nevelőapám sem volt, mikor anyámmal elváltak. Vér szerinti apámat nem ismerem. Lehet így is élni, csak kicsit szr, ha boldog apukákat látok a kis lányukkal.

23N