Elítélendő ha özvegyként új párkapcsolatot kezd?

Egyáltalán nem elítélendő. Neki is csak egy élete van.

És ha boldog, jót tett neki ez a párkapcsolat, akkor méginkább.

Sok boldogságot neki! :) (Látatlanban is úgy gondolom, megérdemli.)

Ja, ezt bírom, hogy "nem ítélem el ezért vagy azért"...

Ez olyan, mintha azt mondaná, hogy amit tett, az elítélendő, de lám lám én olyan nagylelkű vagyok, hogy nem ítélem el.

Ha igazán nem ítélné el, akkor eszébe sem jutna az "elítélem" szó.

Ez olyan, mint amikor anyósom sóhajt, és azt mondja "Én nem szólok bele, a ti dolgotok", és vág egy arcot, de ez ro.hadtul azt jelenti, hogy amit csinálunk az sz.ar, és megvan a véleménye, de nem mondja (előttünk legalább is, mert a hátunk mögött nagyon megy a fúrás)!

Szóval: nincs mit "elítélni" ezen!

Örülni kell, hogy anyukád boldog!

Hülyék az emberek.

Anyám nővére 34 volt mikor hirtelen meghalt a férje (5 volt).Ő ott maradt egy fél éves babával.

Pszihológus jaaslatára kezdett el társaságba járni,ott ismerte meg a mostani párját (2 év tlt el ekkor már).

Rengetegen megszólták,36 évesen nem volt hajlandó feketében sirni egész nap,hanem a kicsi és saját maga miatt uj életet kezdett,férfival az oldalán.

Jó pár év eltelt,de ma is van aki megszólja,pedig jó apár talált a gyereknek,jó társat magának.

Nem kell foglalkozni az ilyen emberekkel.

Szerintem nagyon helyes, hogy végre van valakije! 10 hosszú év után! Ha feleannyi idő után jött volna össze valakivel, az sem lenne elítélendő, a férjét úgysem fogja soha elfelejteni.

A rosszindulatú ismerősök, rokonok meg befoghatják, mondd nekik, hogy örülsz, hogy anyukád végre boldog!!