A párod ismeri a munkatársaidat? Vagy nem fontos?

féltékeny rád

és nem akarja, hogy a munkatársai megismerjenek, kedveljenek...

te a magánügye vagy előttük.

Vagy egészséges lelki világa van, nincs veled összenőve, és el tud menni nélküled is.

Egyébként utálom, amikor valaki elhozza a párját a baráti térsaságba. Olyan, mintha egy szülőt beültetnének közénk.

Munkatársak is vagyunk,is közösek a munkatársaink :)

El is járunk velük,igazából sok éve majdnemhogy napi 24 órában együtt vagyunk,de nm unjuk.

Viszont furcsa amit irsz,mi is megyünk bulizni,túrázni,ide-oda munkatársakkal,jó kis csapat,de evidens hogy jönnek a feleségek,férjek,barátnő,barát,kinek mi van.

(ha épp valamelyikőjük egyedül jön,húzzák is a srácok,hogy ma akkor kirughat a hámból,nincs itt az asszony)

én a te helyedben rosszul érezném mgam

Én megértem, hogy nem akar magával vinni, én se vittem soha egyik pasimat se, hozzátenném, hogy én se mentem volna velük a világ minden kincséért se.

Egyébként valószínűleg nem éreznéd jól magad, nem értenéd a poénokat, hogy miről beszélgetnek. Van egy kolléga, akinek a felesége mindig megjelenik a céges partikon, látszik, hogy nem érzi jól magát, de félti a "tulajdonát". Szerintem próbáld elfogadni, és szervezz te is magadnak azokra az estékre programot a barátnőiddel/munkatársaiddal.

24N

Szerintem nem kell ismerni egymás munkatársait.

A munka az munka, a magánélet az magánélet. Gondolom, a kollégái sem kíváncsiak rád, és ha lennének gyerekek, az se tartozna rájuk igazából.

Ha kollegális viszony van, nem kell bemutatni. A barátoknak 5 év után illene.

Nem tudom, hogy milyen barátaid vannak, de én pl. nem várom el, hogy a férjem jóban legyen az "idétlen" barátnőimmel (azért tettem idézőjelbe, mert én is idétlen vagyok, főleg velük), és azt sem, hogy elviselje őket. Nem kell mindennek közösnek lenni, nem baj, ha van magánéleted, nem baj, ha vannak más barátaitok. Amikor bulizni megy, találkozz a barátnőiddel. Az az egy elvárható viszont, hogy időben szóljon, hogy velük megy valahova, hogy te is tudj magadnak programot szervezni.

Egy picit a másik oldalról szeretnék írni. A régi munkahelyemen nagyon jó társaság volt, és sokszor szerveztünk külön programokat, és nagyon kevés olyan alkalom volt, hogy párok is jöttek, és azt is mindig előre megbeszélte a csapat. Ilyen alkalmakkor akaratlanul is szóba került sokszor a munka, ami nálunk annyira specifikus volt, hogy aki úgymond kívülálló volt, csak pislogott, mint hal a szatyorban. Így kicsit olyan, hogy ott is vannak meg nem is, kicsit kirekesztve. Meg olyankor nem volt olyan oldott a hangulat egyszerűen.

Más kérdés, ha a párod egyben a kollegád is... De alapvetően én sem vinném magammal az enyémet a mai napig sem, hacsak nem direkt úgy szervezzük. Ja és nő létemre vagyok így ezzel.