Öngyilkos lett az édesapám. Hogyan lehet ezt elfogadni?

"Az autóban megtalálták a végrendeletét és egy búcsú levelet. "

Nekem ennél a pontnál sántít a sztori, de nagyon remélem, hogy ilyennel nem viccelsz, úgyhogy részvétem.

Részvétem!

Fogadd el úgy, hogy ez volt az ő utolsó kívánsága: meghalni.

Próbálj arra gondolni, hogy most már van egy "őrangyalod", aki föntről fog neked segíteni (ő írta, hogy te vagy neki a legfontosabb és azt kívánja, hogy teljesüljön minden álmod).

Nem tudom mennyire vagy spirituális beállítottságú, de én sokszor éreztem azt, hogy valamilyen lehetetlen helyzetből úgy jöttem ki, hogy valaki föntről segített és én mindig valamelyik elhunyt szerettemre gondoltam ilyenkor.

A miérteken ne rágódj! Azon se, hogy mit beszéltetek előtte. Főleg azon ne, hogy mit csináltál volna, ha elmondta volna a tervét.

Nagyon sajnálom, őszinte részvétem! :(

Átérzem a helyzeted, tudni akarod miért tette.

Ne hánytorgasd fel a múltját, biztos oka volt a tettének. A miérteket meg főleg felejtsd el, illetve a terveidet is vele kapcsolatban. Nagyon nehéz tudom és könnyű leírni -mondani- a dolgokat. Amúgy ugyan azt szerettem volna leírni, amit az #5-ös és a #6-os váalszoló megfogalmazott. (Szerintem szebben is.) Most már gondolj rá szeretettel, a bűneit felejtsd el és fogadd el, lehet hogy ez volt az utolsó kívánsága. Gondol arra, hogy fentről vigyáz rád és mindig ott lesz a bajban veled. :) Kitartást és foglald le magad valamivel, de azért tudd hol a határ.(Mármint ne őrülj bele a munkába.) Emlékezz vissza a jó emlékekre, a szép időkre. Sírd ki magad, az segít. (De lehetőleg ne hallgass szomorú zenéket, kapcsold el a TV-t, a rádiót ha ilyet hallanál. Lehet, hogy ez évekig így lesz, de akkor se erőltesd magadra a szomorúságot és a bánatot.) Valamint a fájdalom idővel enyhülni fog. (Persze először csak kismértékben és csak hónapok után, de 1-2 év múlva már más lesz.) Ugye 1 évet kell "próbaként" kiállni, a szeretett személy halála után, immár nélküle.

Még egyszer őszinte részvétem és tényleg nagyon sajnálom!