Anyóssal összeköltözzünk? Szerintetek?

Jelenleg albérletben élünk a fővárosban. Jó és szép környék csak panel. A párom felhozta a témát mi lenne ha az anyukájához költöznénk vidékre a baba születése után és ő onnan járna be dolgozni,ert itt nekem is könnyebb lenne gyerekkel és csak családi ház nagy kerttel. Nem is lenne rossz,de nem vagyok az tipus aki sokáig el tudja viselni ha megmondják mit hogy kellene csinálnia stb. Azt meg főleg nem ha a gyereknevelésbe is beleszólnának. Anyagilag kb ugyan ott lennénk ha anyóssal élnénk,mert a párom benzinköltsége annyi lenne egy hónapban ,mint az albérlet ára,rezsit meg itt-ott mindenhol fizetni kell.

Nem tudom mi legyen ,mert jó is lenne meg nem is. Ami miatt szeretném az a családi ház, de mással együtt élni... főleg úgy nem ,hogy félek rámegy a párommal a kapcsolatunk. De ő meg annyira szeretné. Csak nem értem mi ez a nagy fordulópont, amikor anno ő költözött el mert jobbnak érezte a külön életet.

Pár napot együtt töltöttünk anyóssal, háááát.... jöttek a problémák :én így szoktam csinálni, én is csinálnám, várj megmutatom...stb. Ha azonnal nem csináltam meg valamit (pl mosogatás) akkor ő megcsinálta.pedig mondtam megcsinálom, de én ebéd után nem szoktam egyből felugrani.Én ezt nem bírom elviselni, nem vagyok már 7 éves gyerek! Estére már annyira kész voltam,hogy a páromnak is mondtam ne szóljon most hozzám. Majd másnap már ő is jött azzal,hogy miért kenek a kalácsra vajat ,mert arra nem kell. Mire én bepöccenve rászóltam,hogy el tudom dönteni,hogy én ,hogy szeretném megenni. Szóval kezdte átvenni ezt a stílust.