A férjem 8 hónapja munkanélküli, két gyerekünk van, már feladta azt, hogy találjon munkát, azt mondja így kell berendezkednünk, hitelünk is van és az én fizetésemből nem tudom fizetni, mit csináljak a férjemmel?

Második, ezt nem mondhatod komolyan!

Nyilván nem hárpiaként kell rikácsolni a feje fölött nap nap után, de az hogy még én sajnáljam és pátyolgassam őt, hát ez mindennek a teteje.

Nyilván attól hogy ő van otthon nem a feleség, még házimunkát sem igen végez, azt is anya csinálja meló+2 gyerek emllet.

Hol itt az egyenlő teherviselés?!?!?

4-es te vagy a kérdező, vagy csak gondolatolvasó vagy?

Nem mondtam, hogy pátyolgatni kellene, hanem annyit, hogy meg kell érteni a munkát kereső embert. Én is hiába kerestem melót, még takarítónőnek sem kellettem. Elég szörnyű érzés. Kíváncsi leszek, a szar diplomámmal pár hónap múlva, mi lesz. Szerintem akkor sem fogok kelleni sehová.

Első vagyok

Igenis van abban valami amit az első mond. Iszonyat nehéz jó munkát találni. Iszonyat könnyű önsajnálatba, depresszióba esni. Kemény dolog a kudarc ilyen téren. Ezt azért szem előtt kell tartani. Bár továbbra is állítom, hogy 8 hónap alatt azért bármit el kellett volna már vállalnia.

4. vagyok.

Képzeld, én is voltam munkanélküli 8 hónapig, diplomával, két nyelvvizsgával, tapasztalattal a zsebemben.

A végén már a sarki ABC-be akartam jelentkezni hétvégi pénztárosnak, mondván az is jobb mint a semmi.

Voltam Karácsonykor hitelelbíráló 2 hónapos fix szerződéssel, igyekeztem nem elhagyni magam.

Nem azza van a kérdezőnek sem baja szerintem, hogy nem dolgozik, hanem hogy a kereséshez is így áll hozzá.

Látom a lelki szemeimmel, hogy reggel nem korán felkel, megkávézik, kinyitja a napi sajtót, majd nyújtúzkodva megállapítja, hogy ma sincs fogára való álláslehetőség.

Egyszerűen egy családapa nem viselkedhet így.

Tényleg rohadt nehéz munkát találni,tudom...,mert most sajna én is munkanélküli vagyok,de nem lehetetlen,feszt küldöm az Önéletrajzokat,még ha nem is hívnak vissza,de soha nem fogok beletörődni,még ha kudarcok is érnek,esetleg behívnak lebeszélgetésre és nem, vesznek fel...

Bp-iek vagytok? Mert akkor olyan nincs,hogy "nincs semmi lehetőség",sőt Bp-en van a legtöbb lehetőség.Vidéken ebből a szempontból tuti rosszabb a helyzet.Biztasd a férjed és légy vele kicsit megértőbb mert neki se könnyű,nagy a nyomás rajta,tudja ezt ő is csak próbálja leplezni.

Noszogatnod kell, hogy kezdjen el dolgozni! Nincs apelláta, méltóságon aluli rosszul fizető munka is jobb a semminél. Ellenőrizném, mint egy hülye gyereket, hogy készített-e életrajzot, motivációs levelet, hány helyre küldte el, érdeklődött-e utána náluk, honnan hívták vissza, mikor megy interjúra.

Amíg otthon van, addig pedig az ő feladata legyen minden házimunka: takarítás, főzés, mosás, vasalás, vásárlás, ügyek intézése, gyerekek istápolása

Mondd meg neki, hogy ezt érte teszed, mert magadat is hibáztatnád, ha hagynád ellustulni és lecsúszni. Viszont, ha nem hajlandó ezt felfogni, akkor nincs értelme a további közös életeteknek.