Együtt maradni a gyerekek miatt, vagy a sérelmek miatt válni?

Csak a gyerekek miatt ne maradj.

Elvált szülők gyerekeként irom ezt,miattuk ne.

Nekik is jobb egy boldog anyuka,aki elválik és keres olyat aki komolyan gondolja az egészségben,betegségbent...

én vele maradnék, de megleckéztetném, hogy ráébredjen, ezt így nem lehet, illetve persze ehhez az is kel, hogy túl tudjak lépni azon, hogy megbántott

egy hosszú beszélgetést mindenképpen jót tenne!

Egyik rokonomnak is endokrinológia problémái vannak, és ő is 50 kilóról majdnem 90 kilóra hízott. De a férje egy tünemény. Mindig mellette van,,és mondogatja neki,hogy az ő szemében így is gyönyörű..Jelenleg orvosi segítséggel fogyókúrázik. (orvos nélkül nem is csinálhatja mert akár az életébe is kerülhetne)

Szóval őket látva,és tudni hogy miképp viselkedik a férje, a te férjed már elnézést a kifejezésért egy tahó ember aki benned csak a külsőt értékeli. A természetedet,azt aki valójában vagy azt hidegen hagyja.

Én bár házasságpárti vagyok, nem tudnék ilyen emberrel együtt élni. Nemcsak azért nem mert nekem is csak 1 életem van,és nem fiatalodom,hanem mert pocsék érzés lehet úgy élni,hogy nem a lelked az egyéniséged a fontos.

Tapasztalatból tudom,hogy a gyerekeknek néha jobb ha a szülők külön válnak,mert akármennyi idősek ők is megérzik ha a szüleik boldogtalanok. Sokkal könnyebben feldolgozzák, és könnyebben tudnak új életet kezdeni mint mi felnőttek. Sőt sokszor a gyereknek a válás után sokkal bensőségesebb kapcsolata lesz az apjával,mert ilyenkor az apa jobban foglalkozik velük. (bár kétlem hogy a te férjed többet foglalkozna a gyerekekkel.) Szinte biztos vagyok benne,hogy ha bejelentenéd,hogy elválsz tőle,akkor vérig lenne sértődve (óóó nem azért mert el akarsz válni,hanem azért mert a belegázoltál a férfiú önbecsülésébe,és el mered hagyni) A válóperetek sem lesz könnyű,és nem lesz tekintettel a két gyerekre sem.

Szóval mint írtam,én nem tudnék ilyen emberrel együtt élni 1 napot sem,de te élsz vele,nem én. Neked kell eldönteni,hogyha válni akarsz vállalod,képes leszel-e megvívni a csatádat..

A sérelmekről: mindenki hibázik, van aki sokszor kicsit és van aki ritkán, de nagyot.

Fontos, hogy fel tudd dolgozni a sérelmet magadban és csak utána hozz döntést. Az én házasságomban is volt hasonló súlyú elkövetett hiba, amin 2 évet rágódtam magamban (közben rokonokkal és barátokkal beszélve róla) és csak utána tudtam döntést hozni, hogy szeretem a férjem és együtt maradunk. Ehhez viszont kellett az a 2 év, amíg sok pozitív élmény ért a férjemtől és csillapítani tudta a fájdalmamat az elkövetett dolog iránt

Nagyon örülök, hogy akkor nem hoztam gyors döntést, mert biztosan váltunk volna, így viszont újra felépült a bizalmam.

A lényeg, hogy akkor fogod tudni eldönteni mi a helyes, ha már nem fáj a sérelemre gondolni. Akkor tudsz hideg fejjel dönteni, ha a szíved fájdalma már nem befolyásol.

Ne siettesd ezt a folyamatot, majd eljön az a pillanat, amikor tudsz dönteni.