A szüleitekre mennyire számíthattok a családi ügyekben? (gyereknevelés, háztartás vezetés)

Question

Pl mikor várandósok voltatok, anyukátok mennyit segített? Vagy mikor megszületett a gyerek, vagy csak mikor férjhez mentetek/elköltöztetek?
Az normális ha egy 4 hónapos kismama helyett mindent megcsinálnak, és csak fekszik egész nap?Az édesanyja főz helyette, kitakarítja a lakást, hozza-viszi autóval, ő csak eszik és fekszik. Ha megszül akkor is odaköltözik a nagyi pár hónapra, a szoptatáson kívül mindent ő fog csinálni. Én mindent meg tudtam oldani egyedül is...

Válaszadó #2 · Accepted Answer

Igaz, hogy nekem nincs tapasztalatom ebben, de szerintem ez nagyon nem normális!!! Megszülni hogy fogja, ha az evésben kifárad???

Válaszadó #1 · Answer

Soha nem segitett senki,nem is fordult meg a fejembe.Magunknak szültem nem a szüleimnek.Egyáltalán nem normális ha egy kismama igy elhagyja magát.Nagyon is igaz a mondás a terhesség nem betegség.Az ismerösőd ugy mond életképtelen.vajon a gyerek gyártásához miért nem kért segítséget?ja azt tudta egyedül is:))

Válaszadó #3 · Answer

Az természetes, hogy szülés után 2-3 hétig vagy anyukám, vagy anyósom volt nálunk. De terhességem alatt majdnem végig dolgoztam és otthon is elláttam a háztartást.

Válaszadó #4 · Answer

Én ismerek ilyet.Annak idején a terhessége elején elintézte,hogy befeküdhessen a kórházba,a másik gyerekét lepasszolta,és eldöntötte,hogy neki semmit sem szabad csinálnia mert ő terhes.Míg kórházban volt,minden nap hordták neki a kaját,mert persze a kórházi koszt nem tetszett neki,miután haza került,a férje csinált mindent,ő csak a hűtőhöz és wc-re kelt fel.Meg is látszott rajta.Miután megszült,olyan volt mid aki 6 hónapos terhes.Én ezt nem tartom normálisnak,mert egyrészt a terhesség nem betegség,hogy semmit sem lehet alatta csinálni,jó persze kivétel ha nem gond mentes a terhesség.És attól,hogy valakinek gyereke születik a többi kötelessége mint nő,nem szűnik meg.Sok figyelmet igényel a baba,de nem csak ez a dolga.Persze szép dolog,ha segítenek,és bizonyos fokig jól is esik,de nem kell átesni a ló túlsó oldalára.
Arra egyébként kíváncsi lenék,ha letelik az a pár hónap,és nem lesz a nagyi segítségnek,akkor hogy fog boldogulni.
Én nem tennék ilyet.De ez az én személyes véleményem.

Válaszadó #5 · Answer

Amikor összeköltöztünk a barátnőmmel abba sokat segítettek a szüleink én szüleim is segítettek meg az anyósomék is rengeteg mindenbe segítettek, segítettek fuvarozni hogy keveset kelljen fordulni. Segítettek a takarításba mert én pont akkor voltam beteg amikor kész lettünk a festéssel. A lakásunkat a nagyszüleimnek köszönhetem mert nagyimnak állandóan bent kell feküdnie ilyen otthonba mert orvosi felügyelet alatt kell lennie. Nagyapám meg a szüleimnél van mert onnan neki egyszerűbb a bejárás a nagyimhoz mert helyben van, mi meg megtudjuk oldani autóval. Amikor a barátnőm várandós lett szintén sok segítséget kaptunk de sajnos elvetélt :( Bár lelkileg ott voltunk vele mindig elég nagy depresszióba esett de túl van már rajta. Mi minden segítséget megkapunk és ennek nagyon örülünk persze önállóak vagyunk csak ha nagy dologról van szó akkor kérjük a segítségüket, tehát takarításra meg egyebekre nem kérjük meg őket mert szeretnénk mi megoldani, meg persze mi is segítünk csak egy telefonjukba kerül.

Válaszadó #6 · Answer

Én veszélyeztetett terhes voltam, mégse segített senki, csak a férjem pl. nem engedett cipekedni, létrára mászni. De a háztartásban szép lassan, apránként mindent meg tudtam csinálni és még sokat is lustálkodtam mellette.
Sürgősségi császárom lett, ezért a férjem elhívta az édesanyját segíteni. 1 hetet volt nálunk anyósom, jó volt, mert mire hazahoztuk a babát, áttakarított újra mindent, megfőzött, vasalt, ő is babázhatott. Nekem nem kellett rögtön a háztartással törődni fájó sebbel. Nyugodtan tudtam a babára koncentrálni, pont hülyén jött a védőnő és az orvos is, menni kellett varratszedésre.
Gyorsan felépültem, így egy hét után haza is vitte a férjem, onnan egyedül csináltam mindent.
A kíméletes életmód az utolsó időkben nem azt jelenti, hogy egész nap feküdni kell. Hogy fog így szülni a csaj? Hogyan kel fel éjjel a kicsihez? Egyáltalán mit lehet egész nap az ágyban csinálni?

Válaszadó #7 · Answer

A szüliemre soha, semmilyen körülmények között nem számíthattam. Rengeteget szenvedtem miattuk és tőlük. Így nyílván ne is csodálja senki, ha azt mondom: amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten. Rám sem számíthatnak semmiben. Számomra nem léteznek többé.

Válaszadó #8 · Answer

Anyukám már nem él, apám igen, de rá semmiben nem fogok számítani, ha én a szülésig eljutok, ő már nem lesz az életemben, mert megszakítom vele a kapcsolatot. (alkoholista, aki tönkre tette az életem)

A szüleitekre mennyire számíthattok a családi ügyekben? (gyereknevelés, háztartás vezetés)

Kapcsolódó kérdések: