20 éves gyerekednek engednéd hogy motorozásra adja a fejét?

Kortól függetlenül, ha egyszer majd a gyerekem bejelentené, hogy motorozni akar akkora szivfájdalmam lenne, hogy az elmondhatatlan. És azt sem tudnám mit kezdjek magammal ha még is motorozna. Minden egyes alkalommal amikor elindul zokognék mindaddig amig haza nem ér.

Nem hiába van az a mondás, hogy: Aki motort vesz, koporsót is vegyen mellé.

Soha nem láttam egyébként igy a dolgokat, de miután az exemnek motorbalesete lett és lebénult a keze nem tudnék jó szivvel hozzá álni a motorozásoz.

Soha nem tudnám elfelejteni azt a napot azt az érzést amit akkor átéltem.

Pedig ő is felelősségteljes volt és az is.

De egy ekkora motornál az embernek nem igazán van önkontrolja. Sokszor mentem vele és tudom jól.

Nem azért vesz meg az ember egy ekkora mocit, hogy 60km/h val túrázgasson. Egy ilyen mocin ülve az ember nem mindig tudja azt mondani, hogy ELÉG. Csak megy és megy.

De még ha nem is megy... csak döcög vele is baj lehet.... az exemmel is igy történt... szinte épp hogy 50el ment... és meglett a baj... ami egy életre rányomta a bélyegét.

Én a mai napig megkapom hogy "De okosan ám!" amikor meglátják alattam a motort, pedig évek óta használom... Anno nem jelentettem be semmit, egyik születésnapomon elmentem otthonról és hazamentem egy motorral, kb. ennyi volt.

Egy valamiben igazuk van: aki gyors motort vesz, az valószínűleg húzni is fogja neki - nagyon kevesen vannak, akik meg tudják állni, hogy ne eresszék el a motort jóval a megengedett tempó felett. Ha szépen fokozatosan tanulod meg (vagy nagy önfegyelemmel kezdesz motorozni egy erősebb gépen), akkor javulnak az esélyeid a túlélésre.

De szvsz a motornál is úgy van, hogy nem 0 km-es kezdőnek lenni veszélyes, hanem az amikor már van 5-10e km alattad és azt hiszed már minden tökéletesen megy, bármikor tudsz azonnal helyesen (!) reagálni az adott helyzetre.

Nem tudom autózol-e, de a motorozás másféle szemléletet kíván és nagyobb odafigyelést. A motorra, az útra és a többi közlekedőre is. Úgyhogy nem biztos hogy alaptalanok a szüleid félelmei, ha egyszer odaérek hogy majd az én gyerekem akar motorozni, akkor én is ugyanígy fogok aggódni - főleg hogy belülről ismerem mi játszódik le abban aki motorra ül...

Valaki biztos olvasta azt a kérdést, ahol a nő aggódott a párjáért a motorozás miatt, és nemrég megírta, hogy balesete volt, berepült egy autó szélvédőjébe, ő kómában van, a sofőr meghalt.

Nemcsak önveszélyes, mert ha zöldség akarsz lenni, legyél az, de másokra is veszélyes.

14 éves vagyok ,de ha lesz gyerekem és motorozni szeretne nem fogom neki megtiltani.

Amúgy gondolom megérted a szüleidet ,hogy féltenek de igazából ha nem őrült módjára vágsz bele a dologba ,akkor rögtön jobb eséllyel kezdheted a dolgokat.

Édesapám 12 éves korában kezdett motorozni.Minden védőfelszerelés nélkül.Ő azzal kezdte ,hogy "megtanult esni".Kimentek egy elhagyatott hegyre vagy utcába és engedte ,hogy a motor boruljon ,így megtanulta ,kitapasztalta hogy hogyan kell leugrani a motorról rizikós helyzetekben.Volt olyan ,hogy 140-nel esett kanyarban és karcolásokkal megúszta ,mert tudta hogy kell esni.Szóval ez is sokat számít.De védőöltözet is kell persze.

Szerintem próbáld meg őket meggyőzni ,hogy nem kell feltétlenül meghalni ,attól hogy valaki motorozik.