Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Férjem, két kisfiam apukája...

Férjem, két kisfiam apukája (34) kb egy éve lebukott, hogy nagyon durván szex chatelt egy exbarátnőjével. Azóta sem tettem túl magam rajta. Hogyan tovább?

Figyelt kérdés

A dolog pár hónapig tartott. Közben kétszer bukott le, megígérte, hogy abbahagyja, de a képembe hazudott, és folytatta. Akkor lett vége, amikor a lánnyal is tudattam, hogy tudok a dologról. Azóta ő terhes a férjétől, így szinte biztos, hogy ezen a szálon a dolog nem folytatódik tovább. Viszont tudom, hogy a férjem korábban más nőkkel is chatelt hasonlóan a házasságunk alatt, még ha azok nem is tartottak annyi ideig. Azóta, az elmúlt évben a férjem próbált jó férj és társ lenni, ahogy én is mindent megtettem, hogy újra úgy érezzek iránta, mint korábban. Nekem azonban ez nem sikerült, nem szeretem, nem tisztelem már úgy, mint valaha.

A kérdésem az, hogy érdemes –e szerintetek még ezért a házasságért küzdeni, ha igen, hogyan? Vagy okosabb lenne–e csendben külön utakon tovább folytatni?


2012. nov. 24. 19:59
1 2 3
 11/30 A kérdező kommentje:

A gyerekek miatt nem hagytam el és adtam még egy esélyt akkor. Ha ők nem lettek volna, azonnal kiadom az útját. Akkor és ott gyűlöltem érte, megalázott, becsapott. Ma már 'csak' nem szeretem és nem tisztelem.

Egyébként az elhidegülésről annyit, hogy a szó megszokott értelmében nem hidegültünk el, akkor is és azóta is rendszeresen együtt vagyunk. Én az elmúlt évben még érzésem szerint többet is küzdöttem ezen a téren, mert pont a történtek miatt azt hittem, nem vagyok elég jó.

Sokat beszélgettünk is, bár ő csak azt szajkózta, hogy nem bennem van a hiba, nem hiányzik neki semmi és ő a hülye. Szóval nem lettem tőle okosabb.

2012. nov. 24. 20:55
 12/30 anonim ***** válasza:
68%

Bár nem házasságban és gyerekekkel, hanem párkapcsolatban.de szinte ugyanebben a helyzetben voltam. Mi helyre tudtuk hozni a dolgokat, mert mindketten akartuk.Ti akarjátok?Én is azt éreztem, hogy akkorát csalódtam benne, hogy már mint embert is megvetem...; de én is változtam és ő is.

Egyébként ez a csetelgetés szerintem egy pótcselekvés, nem arról szól, hogy szeret-e ,vagy sem..vajon mi az oka?Küzdeni mindenképpen érdemes.Akár külső segítség bevonásával is, ha nem jöttök rá magatoktól az ok-okozatokra.

2012. nov. 24. 20:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/30 anonim ***** válasza:
47%

Jó, de ez az ő hibája hogy idáig mehetett az ügy. Ott, azonnal csapok le és oda ahol a legérzékenyebb. Ha akarok még ebböl bármit kihozni.


A macskájával kapcsolatban ez a lépés mindenkinek egyértelmü, de az élete párjával szemben már nem? Ez nekem ilyen felfoghatatlan kategória.

Ha nem akarom hogy mindenfelé piszkitson a macskám akkor addig teszem az alomba mig meg nem tanulja és ellenállást nem fogadok el.

Nem, ő nem nem teszi, egy évig tűri hogy mindenfelé piszkitson, majd egy év múlva rácsodálkozik a világra hogy még mindig mindenhova piszkit amit csak elér.

Ezek után mit kell ezen csodálkozni?

2012. nov. 24. 20:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/30 anonim ***** válasza:
68%
Szerintem válaszoljátok meg közösen azt a kérdést, hogy mindent megpróbáltatok-e már azért, hogy rendbe hozzátok a dolgokat. Ha igen, és mégis ez a helyzet, nem sok kiutat látok... De ha nem, akkor itt az alkalom. Hajrá!
2012. nov. 24. 21:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/30 A kérdező kommentje:
Red4me, olvasd el a kérdést mégegyszer. Egy éve semmi hasonló nem történik, amikor történt pedig azonnal szóvá tettem, nem voltak számára sem kellemes napok, hetek, elhiheted. Mit kellett volna tennem? Két kis gyerekkel a hátam mögött azonnal kirúgni az apjukat, anélkül, hogy megpróbálnánk helyrehozni a dolgokat? Tudom, hogy fogyasztói társadalomban élünk, de azért a házasság csak több annál, hogy az ember az első kiderült gondnál anélkül rúgjon fel mindent , hogy megpróbálná megjavítani.
2012. nov. 24. 21:06
 16/30 anonim ***** válasza:
57%

Pont ennek az ellenkezőjéről beszélek. Ha ez megtörténik nem adom magam olcsón, ennek ára van, legyen súlya annak amit ellened elkövettek. Ha nincs akkor ne csodálkozz.


A helyedben egyböl becsöngettem volna a férjhez, hogy tud erröl, nem tud, mit szól hozzá és igy tovább. Ezzel nem csak segitséget kapsz a másik oldalról, de a férjed felé is egyértelmüen jelzed mire is számitson tőled az ilyen helyzetekben a jövöt tekintve.

Ha pedig ilyen akadályok ellenére is tovább dúl az ájlávjú akkor az is egy válasz.

2012. nov. 24. 21:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/30 anonim ***** válasza:
53%

"Egy éve semmi hasonló nem történik,"


Legalábbis nem tudsz róla, vagy még nem bukott le. Az ilyenek nem fognak megváltozni. Lehet, hogy fizikálisan is megcsalt.

2012. nov. 24. 21:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/30 anonim ***** válasza:
82%

Természetesen a gyerekek fogják elszenvedni az egészet, ha nagy vita keletkezik. El lehet válni, a lényeg az, hogy a feszültséget oldjátok, mert a gyerekek is megérzik, és többszörösen hat rájuk. Ne lássák a szüleiktől, hogy veszekszenek! Ha el kell válni, akkor váljatok el, ha meg tudjátok oldani (beszélj vele, de komolyan, kezdeményezz, csábítsd el újra - valahogy próbáld meg a férjedet egyelőre egy egyszerű pasiként kezelni), akkor szerintem mehet tovább. A gyerekek a legkritikusabb pontjai a válásnak, a veszekedésnek - saját tapasztalatból. Nem mesélem a saját történetemet, nem akarok rád frászt hozni, de azért mindenképpen gondolkodj el. Nagyon jól tetted, hogy a gyerekek miatt is vonakodsz. Ha ez számít tőlem, egy névtelentől valamit, akkor meg vagy dicsérve. :)


Egyszerűen légy jókedvű, próbáld meg pozitívan rendbe rakni a családod.

2012. nov. 24. 21:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/30 anonim ***** válasza:
59%
Csendben, külön utakon.
2012. nov. 24. 21:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/30 A kérdező kommentje:
Értem, mire gondolsz (Red4me). Akkor ez, bár nem ismerem személyesen a férjet, nekem is megfordult a fejemben. Lebeszélt róla az az egyetlen ember (barátom), akinek kétségbeesésemben elmondtam a dolgot. Talán ebben igazad van, akkor ezt meg kellett volna lépni. Az ájlávjú egyébként nem dúlt azután, azóta töretlenül, sok lelki mélypont volt, ilyenkor mindig megpróbáltatás átbeszélni a dolgokat. De mint írtam is, a férjem nem adott elfogadható magyarázatot, így én nem jutottam előbbre. Talán ezért is tartok most ott, ahol tartok...
2012. nov. 24. 21:40
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!