Szerintetek lehet, hogy a húgomnak van valami baja?

A tünetek eléggé az Asperger-szindrómára utalnak, természetesen tßávdiagnózist nem lehet felállitani.

De ez az autizmusnak az a formája, ami mellett - megfelelö terápiával - teljesen normális, teljes életet élhet valaki.

Ezt ki lehet megfelelö tesztekkel vizsgáltatni, hogy tényleg ez a baja vagy sem, ha megállapitják, hogy igen, akkor elküldik viselkedésterápiára, ahol meg tanulja ezt az elváltozást kezelni, illetve megfelelö viselkedésmintákat elsajátitani, hogy ne akadályottab a mindennapi életben. Igy idövel teljesen normális családi életre is képes lehet, ha benne is megvan erre az igény.

Sok hires ember szenved ebben a zavarban, és ennek ellenére - vagy éppen ezért- lett kiemelkedö a saját területén.

Szívem, én is rettenetesen hadarok :). Senki nem ért meg a környezetemben, sem a férjem, sem a saját anyám. Mindent kétszer kell elmondanom, és egyszerűen nem tudom ezt kontrollálni, pedig csak egy kis önfegyelem kérdése lenne.

És én is szoktam hisztizni. Látnotok kellene főzés közben...

"Persze, essél csak le, te t*tves, kics*szett tál!!!"

"Hogy zavarodnál meg, mondtam, hogy HÁRMAS FOKOZAT!!"

"Mi a fenét nem lehet azon érteni, hogy a fazékba menjél, te istencsapása?!"

Komolyan ilyen vagyok :P. Apámtól tanultam, ő is pont így káromkodik, ha vmi nem úgy sikerül, ahogyan szeretné.

És én is visszamegyek a kocsihoz akár 2-3x, hogy bezártam-e.

Szerintem amiket leírtál, egyik sem kóros dolog. Most mondok egyet, de ne sértődj meg, légyszi: szerintem te vagy túl aggódós :). Nyugi, teljesen rendben van a tesód.

Ja igen, még egy adalék: én is rettenetes vagyok reál tárgyakból, ellenben remekül énekelek és tanulok nyelveket. Hát ki ebben, ki abban jó :)

Az, hogy gyakran váltogat, nem szereti az egyhangúságot, miért lenne betegség?

Persze, furcsák az ilyen emberek, akik nem követik a "járt utat járatlanért el ne hagyj" elvet, de van ilyen. Nyughatatlan, kicsapongó típus. Majd talál egyszer egy olyan társat, aki kicsit megzabolázza, de nem válik számára unalmassá. Talál majd olyan munkát, ami változatos és szereti csinálni, az ilyen emberekből lesznek a legjobb rendezvényszervezők, stylistok, divattervezők, stb.

A takarót én sem bírom, ha fordítva van, illetve azt sem viselem el, ha egy megkötős pulóver zsinórja nem ugyanolyan hosszú a két oldalon. Semmi bajom nincs, nem vagyok ettől autista. Mindenkinek vannak hülyeségei, csak mindenkinek más. Szeretni kell és elfogadni, nem kezelni, nincs semmi baja, csak kicsit más.

"07:09-ES VÁLASZOLÓ! nem tudtam végigolvasni a linket, amit a betegségről küldtél,mert egyszerűen ahogy egyre tovább és tovább olvastam,minden illik a húgomra.Minden jellegzetesség.Nem bírtam tovább olvasni."

Rám is igaz, sőt a leírtak egy része is, de nincs semmi bajom. Bár tény, hogy nem vagyok olyan mint az átlag, de ez áldás és nem átok! :) A neten sok betegség leírása illik az emberre, ha elkezd olvasgatni, úgyhogy ne csináld!

Szerintem csak kicsit kényszeres, de nem hiszem, hogy vészes. Leírod, hogy nem szereti a változást, de a munkahelyét és a pasikat váltogatja, tehát meg is cáfoltad - a nem szereti a változást nem érvényes rá teljesen. Ennyi infó alapján szerintem csak kicsit "fura" de nem feltétlenül rossz értelemben!

Éppen mivel ö nem érzi igy jól magát, a legokosabb, hogy kivizsgáltatja a dolgot.

Van, akinek Asperger-szindrómaja van és nem zavarja, van, aki meg nem tudja lefogadni, hogy más, mint a többiek.

Az, hogy egyesekre pár tünet ráillik, elég gyakori, ha viszont majdnem mindegyik - mint a kérdeszö testvérénél, akkor ott lehet tényleg valami ilyen a háttérben. A vizsgákat segit eldönteni, hogy mi van vele, és adott esetben segithetnek rajta, hogy együtt tudjon ezzel élni, és jól érezze magát.