Szerintetek ez igaz? Ha igen, hogyan segíthetnénk neki?

Ha igaz, és miért ne lehetne, akkor azzal tudsz segíteni, hogy nem állsz be a "kegyetlen-buta fiatalok" táborába,akik cikizik, kinevetik , kibeszélik és elkerülik,hanem inkább értelmes csajszi módjára , időt és energiát fordítasz rá, hogy megismerd, és így ki derítsd, igaz e!

Ha igen, neki az lesz a legnagyobb segítség, hogy nincs még a suliban is mindenki által kirekesztve, ha más nem is, egy ember legalább érdeklődött iránta, ha barátság nem is szövődik belőle!!! de ki tudja, az is kiderülhet, hogy igazából nagyon jó fej, csak nem volt lehetősége ezt bebizonyítani soha

Szerintem jól esne neki ha barátságosan állnátok hozzá szerintem nagyon szüksége lenne egy barátra. Vagy legalábbis arra, hogy ne macerálják. Sokkal könnyebb lenne az élete. Ne sajnáljátok rá az időt, a beszélgetésekre, talán az is kiderülhet, hogy egész jó fej csak nehezen enged fel.

Akinek meg ilyen szülei vannak azt csak sajnálni lehet. Elmebetegek!

Sajnos a válaszodból kiderül, hogy nem vagy érettebb a korodnál! Pont a ti korotokban jellemző ez a gondolkodás! Na nem szemrehányásként! Majd ha ezt visszaolvasnád 5-8 év múlva, értenéd miért írom! Akkor azt gondolnád szerintem (mert amúgy sejteti a kérdésed, hogy jó lelkületű lány vagy) hogy milyen éretlenül gondolkodtál, csak azért, hogy a barátod és haverjai ne nézzenek furán rád, ne téged kezdjenek ki (pedig ők tényleg szemetek-nem érdemelnék meg, hogy nekik akarj megfelelni) inkább nem szólsz valakihez, akihez saját érzéseid, döntésed szerint amúgy szólnál!

Te nem áldozod be ezt a pár bunkó srácot, inkább megfelelsz neki, nemhogy valami igazán emberit tennél! De legalábbis azt, amit akarsz!

És miért lenne fura , hogy nem tud beilleszkedni????

Ha kicsit sérült a lelkülete (otthoniak miatt) nehezebben nyílik... és emellé senki nem is könnyítette meg neki, hamar elkezdték piszkálni szerintem!

Én már csak tudom milyen ez! 4 évig, szakközépben kegyetlen cikizések és közutálat tárgya voltam, csak mert szegények voltunk (apánk lelépett, milliós adósságokat hátrahagyva) nem járhattam szép ruhákban, és nem jártam fröccsözni, füvezni a szobatársaimmal esténként. Rengeteget sírtam, de megmaradtam annak, aki vagyok! Eltelt pár év, helyrejöttünk anyagilag, megnőtt a hajam (béna frizum volt ) csinos lettem, amúgy okosnak, viccesnek tartanak-tartom én is magam,és nem volt pasi akit ne kaphattam volna meg,visszanyertem az önbizalmamat: fordult a kocka!most én nevetek magamban azokon akik akkor rajtam! Különbül nézek ki százszor, értelmesebb vagyok, sok mindent elértem! Kiéltem magam , most pedig boldog házasságban élek 2 éve, és 1 hónap múlva babánk születik!

Kicsit hosszúra sikerült, de érzékeltetni akartam, hogy ne ítélkezz, főleg mások véleménye után! Lehet ő is 5-10 év múlva rajtatok fog nevetni, te pedig bánhatod, hogy olyan emberek mellett álltál ki mint pl az aktuális bunkó pasid....

hát nagyon elbeszélünk egymás mellett :)

Ugyan ezt írtam, amit most TE!

Miért félted az ilyenek barátságát??? amúgy ők is csak kifelé játsszák az eszüket, belül meg ugyan olyan védtelenek lennének, és összetörnének, ha őket közösíteni, nézné le valaki!!!!

Miért foglalkozol velük nem értem? miért lenne veszteség, ha elveszítenél ilyen barátokat, abban meg igazad van, hogy ha emiatt téged is kikezdenének, akkor az meg nem barátság!!!!!!!!!!!

Nő vagy !!!!! és ez sokat kellene jelentsen! Önálló döntéseket,gerincet, tartást, elveket, magabiztosságot, stb!

ebben nem lehet neked már tanácsot adni, ha te ilyen fiatalokkal barátkozol...akkor barátkozz , és ne is akarj a lányon segíteni... főleg ne titokban! Ha valamit teszel , döntesz, amellett állj ki teljes éneddel..szerintem..

És ha ezek a srácok nem olyanok?

Ha Téged is kihúztak rengeteg gondból,miért ne lehetne,hogy neki is segítenének? Az egy dolog,hogy nem kedvelik,de ha ismernék a történetét,lehet,hogy másképp gondolkodnának.